Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 tatja be benne, hogy Zrínyi hadtudományi elvei megegyeznek azokkal a hadtudományi elvekkel, melyeket a Kutadgu Biligben találunk. Ogy gondolja, hogy »Zrínyi olyan hadtudományi elveket hirdetett, milyenek azon hadművészetben nyilvánultak meg, melyet ö gyermek és ifjú korában látásból és gyakorlatból, férfi korában a magyar históriából és a törökökkel folytatott csatározásaiból ismert... innen van az, hogy az első magyar hadtudományi író összetalálkozik a török hadtudományi elvek legelső összegyűjtőjével, mind a kettő a gyakorlatban élő elveket formulázván». Ugyanez a kötet közli Thúry első fordítását a magyar vonatkozású török történeti irodalomból »Az 1663—64-ik évi hadjárat« címen. Rá§id 1720 körül működő udvari történetíró művének részeit fordítja és kommentálja itt Thúry. Ismerteti a csekély számú addigi fordításokat s hangsúlyozza a török források fontos voltát. Akadémiánk már az ötvenes években foglalkozott a magyar vonatkozású török történeti művekkel s elhatározta, hogy lefordíttatja őket. Repiczky jános össze is állította a jegyzéküket, de korai halála miatt a munkát el nem végezhette. A hatvanas évek elején megindult az Okmánytár (Török-magyarkori Történelmi Emlékek, Első osztály) Szilády Áron és Szilágyi Sándor szerkesztésében (1863—73, 9 kötet), de a vállalat Második osztálya, a Török Történetírók, késett. (Akad. Ertes. 1893, 463.) 1891-ben Thúry ajánlkozott a munka elvégzésére s 1893-ban már megjelent tőle a Török Történetírók első kötete, melyet 1896-ban követett a második kötet. Az 1916-ban megjelent III. kötet már nem az ö munkája. Thúry ezeken kívül is több cikkben foglalkozik a török történeti müvek magyar vonatkozású részeivel*. Ilyen cikkei: Szigetvár elfoglalása 1566-ban, Hadtört. Közi. 1891; A várnai csatáról, Hadtört. Közi. 1892; Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz, Száz. 1892; A török hódítás kezdete Magyarországon, Száz. 1893; Bocskay István felkelése, Száz. 1899. Az eredmény nem állt arányban a fáradsággal. Hiába mondja Thúry imént tárgyalt, idevonatkozó első cikkében, 221