Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 választották meg — bár oklevele nem volt — a magyar és latin nyelv rendes tanárává. »Szilády Á. azt írta meghívása okául — írja Thúry (szüleihez, 1887, nov. 16, Nagykőrös), — hogy én is (mint a többek közt ö) ne legyek kénytelen felhagyni a török-ma­gyar rokonság tanulmányozásával». Körösről nem akarták elengedni, mert nem volt utódja, de az ott járó Szász Ká­roly püspök közbelépett érdekében. Arról is biztosította, hogy szótára ügyét az Akadémián pártolni fogja. Halason Thúry nyugodtan élhetett munkájának, élete utolsó hat évében még a tanítás terhe alól is felmentette a halasi egyház, — igaz, hogy ekkor már sokat beteges­kedett. Önálló háztartásban élt; kellemes, okos, vidám társalgó volt, szerette az embereket s öt is szerették megbecsülték a halasiak. Halason fejezte be — mint láttuk — a magyar-török összehasonlító szótár elkészült részének kéziratát, de már ennek befejezése előtt foglalkozott történeti kérdésekkel is. Első idetartozó munkája egy igen kiváló dolgozat, mely a régi magyar és török hadviselésről szól s 1888­baıı, a Hadtörténelmi Közlemények első kötetében jelent meg. Thúry, mint Vámbéry híve, szorgalmasan olvasta ennek munkáit, így a Kutadgu Bilignek, e nevezetes, 1069­ből való török didaktikus költeménynek s az 1510-ből való Sejbaní-náménak kiadását. Olvasta ezenkívül Timur ren­deleteit (Tüzükát-i Timur) is, Langlés francia fordításában; ennek ismeretét is Vámbérynak köszönhette, ki ezt a köny­vet többször emlegeti. Ebből a három munkából s egye­bekből Thúry összegyűjtötte a régi török hadviselésre vo­natkozó adatokat s ezeket összevetette a régi magyar hadviselésre vonatkozó adatokkal. Szól a fegyverekről, ruhá­zatról s más egyebekről is. A régi törökség leírásának egy érdekes és fontos, terjedelmes anyag ismerete alapján világosan és szépen megírt fejezetét kapjuk ebben a dolgo­zatban. Másik idetartozó dolgozata, a Hadtörténelmi Közle­mények 1890-i kötetében jelent meg. »Zrínyi Miklós had­tudományi elveinek forrása« a cikk címe s Thúry azt mu­220

Next

/
Thumbnails
Contents