Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 1885-tól 1890-ig többször ír e szótárról szüleinek, »...egész napon át dolgozom, mert... a > Magyar-török összehasonlító szótár« megírásába kezdettem«, írja 1SS5, okt. 2-án. Majd okt. 20-án: »Én tehát most folytonosan dolgozom ezen a szótáron, Vámbéry és Kuun G. segítségével és bizonyára nagyobb sikert fogunk elérni, mint Budenzék«. Négy évig dolgozott e munkán, teljesen elkészült az első, a h betűig terjedő résszel s 1889 okt. 27-én inár azt írja, hogy beadta szótárát az Akadémiának. 1890 május 28-án újra ír e művéről: »Szótárom ügyével meg vagyok elégedve. Gróf Kuun Gézával találkoztam s ez azt mondta, hogy először Vámbérynál volt bírálaton, most pedig Budcnznél van. ö ír majd Budenznek, hogy ne sokáig tartsa magánál és ne gáncsoskodjon. Ha Budenz mégis ellenezné, ő hozzá adják. Beszéltem Hunfalvyval is. Ennél is volt bírálatom s igen megdicsért érte. Nem haragszik rám, inkább nagyon örült, hogy megismerkedett velem s alig akart elereszteni«. Budenz 1891-ben, a novemberi ülésen ttrjesztette elő véleményét Thúry szótáráról. Higgadtan és tárgyilagosan, a kellő megbecsüléssel beszél róla. Kiemeli Thúrv alapnézetét, mely szerint a magyar nyelv egyenes rokona a török nyelvnek s finnugor elemei idegen elemek, melyeket a magyar nép vándorlásai közben szedett fel. Budenz azután megállapítja, hogyan keletkezett e tévedés: ,a magyar nép nemzetisége a legrégibb históriai források tanúsága szerint török lévén, Thúry úgy véli, hogy a magyar nyelvnek is szükségképen török eredetűnek kell lennie — s ezt okvetetlen meg is kell hogy bizonyíthassa*. Ebben a mondatban Budenz a finnugor iskola minden túlzásától mentesen, klasszikus egyszerűséggel mutatja be a török-ugor iháborií problémáját: elismeri, hogy a történeti források szerint a honfoglaló magyarság török nemzetiségű, de élesen elválasztja az ethnológiai problémától a nyelvi problémát. »Egyébiránt — írja Budenz (L. Gombocz: Akad. Értesítő 1997, 510.) — nem tekintve Thúry úr nyomozásának fent jelzett hiányos félszegségét és irányának elfogult cél218