Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25
10 jyr- kezdetű alakja. Az illető helyen valóban megvan a Thúry által idézett jyryq alak, csak az a baj, hogy ennek nem »irha«, hanem egészen más a jelentése. A török-magyar nyelvrokonság rossz ügyét tehát Thúrynak ez a cikke sem mentette meg, de mégis van ennek a cikknek egy kétségtelen érdeme: rámutatott arra, hogy az európai török szótárak adatait az említett két török forrás mennyire gazdagítja. Az is kétségtelen, hogy Thúry cikke a törökös iskola egyik leghatásosabb vitairata volt. Mint mondottam, ebben a dolgozatban már látszanak Thúry jeles tulajdonságai: a források buzgó tanulmányozása s a filológiai kutatás iránti józan érzék. E tulajdonságok érvényesültek következő munkáiban s tették Thúryt korának egyik legkitűnőbb turkológusává. Már 1885-ben megjelenik az Akadémiai Értekezések között »A kasztamuni-i török nyelvjárás» című tanulmánya, mely az első jelentős oszmán-török nyelvjárástanulmány, a turkológiai irodalomban sokszor idézett, ma is nélkülözhetetlen dolgozat. Nyelvtudomány: szempontjai nem kifogástalanok, de anyaga becses, bő és megbízható. Egy dialektusban író költő művének kézirata alapján készült, melyet Thúry 1884-ben hozott Konstantinápolyból. A terület, a kasztamuni-i vilajet, melyről e nyelvjárási szöveg való, KisÁzsia északi partvidékén, Trapezunt és Konstantinápoly között körülbelül középen van. Török-magyar összehasonlító nyelvészeti dolgozatot Thúry nem ad ki többet,* de ez a terület az, amely egyelőre még legélénkebben foglalkoztatja. Ügy látom, volt egy .nagy ifjúkori álma: egy nagy tettel megsemmisíteni a finnugor-magyar nyelvhasonlítást, Budenz, »Magyar-ugor összehasonlító szótára« helyébe egy »Magyar-török összehasonlító szótárt» tenni a magyar nyelvtudományi kutatás alapjává. * Ide lehet még számítani bírálatát Miklosich .Die slavischen Elemente im Magyarischen" c. művének második kiadásáról (1884), az Egyetemes Philologlai Közlöny 1885-i kötetében (295—303). Thúry itt azt bizonyítja, hogy számos szlávból magyarázott magyar szó török eredetű. 217