Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 Konstantinápolyban megismeri Thúry a török életet, olvas, barangol. Megnézi a török színházakat, templomokat, a fürdőt, a forgó derviseket, jár török kávéházba — mint egyik levélben írja; ugyanebben a levélben arról is beszél, hogy át akar költözni Sztambulba. ír Vámbérynak, ki válaszol s arra kéri, hogy törökül írjon neki. Négy hónapot töltött Konstantinápolyban, ezalatt járt Kis-Ázsia partvidékein is. Ekkoriban állást is kap Thúry: Trefort 1884-ben Vámbéry ajánlatára a budapesti Kereskedelmi Akadémián szervezett keleti tanfolyamon a tórök nyelv tanárává nevezte ki s itt három évig működött. Thúry nem volt ezzel megelégedve, az évi 540 forint fizetést nagyon keveselte és súlyos nélkülözések között élt akkoriban. 1885 nyarán a palócoknál van tanulmányúton. Tudományos munkásságának első jelentős terméke konstantinápolyi útja után, 1885-ben jelent ıneg »A török szókincs apologiája- címmel, az Egyetemes Philologiai Közlönyben. Még mindig Vámbcryt vcdi, még pedig éppen az ellen a vád ellen, melyről az imént szóltam, hogy t. i. Vámbéry a török adatokat, hogy hasonlóbbak legyenek a megmagyarázandó magyar alakokhoz, kissé megigazítja. Thúry két török forrást használ fel ebben a cikkben, Ahmed Vefiq pa§a oszmánli és Sejch Sulejmân efendi csagatáj szótárát, melyeket eddig a vitában senki sem használt. Mindkettőnek a használatához meglehetős gyakorlati oszmánli ismeretek kellenek. Thúry azt igyekszik bizonyítani, hogy Vámbéryt e szótárak számos esetben igazolják. Ez igaz is, de az is bizonyos, hogy Budenz megállapításai Vámbéry nyelvészeti célú török nyelvújításáról általában mégis helyesek. Thúry itt még mindig Vámbéry módszerét követi, a legtöbb esetben zavaros helyzettel, félreértésekkel állunk szemben. így például a magyar irha szót Vámbéry a török jaryaq-ból magyarázta s azt állította, hogy a török szónak van jyryaq alakja is. Budenz megállapította, hogy ilyen alak nincs. Thúry védi Vámbéryt: azt mondja, hogy Sejch Sulejmân szótárában, a 311. lapon igenis van a szónak 216