Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25
10 tudományos kutatás területen érdeklődését már a középiskolában elsősorban a török filológia kötötte le, s ez a körülmény döntő befolyással volt módszertani készültségének az egyetemen — vagy mondjuk úgy — egyetemi évei alatt való kialakulására. A turkológiai érdeklődés Vámbéryhoz csatolta, ki maga is autodidakta volt s a tanári munkára nem is érzett magában hivatást. 1882-ben, tehát Thúry egyetemi pályája kezdetén jelent meg az Akadémia kiadásában Vámbéry műve, »A magyarok eredete , melv a tudományos irodalomban, sőt a napi sajtóban is évekig tartó szenvedélyes harcot idézett elő. Vámbéry megkapó dialektikája természetszerűleg magával ragadta a minden iránt rendkívül fogékony, alapjában romantikus hajlamú fiatal turkológust. A vita első sorban a magyar nyelv eredetéről folyt t ol v téma, melynek tárgyalásához a nyolcvanas években már alapos iskolázottság, a kutatási módszerben való jártasság volt szükséges, melyet éppúgy mint pl. a chemiai kutatás módját, csak aprólékos, hosszadalmas iskolai munkával lehet elsajátítani. Vámbérv és hívei ezt nem tudták vagy nem vették figyelembe; naívul állottak a nyelvi jelenségekkel szemben, a nyelvtörténeti kutatás szabályainak ismerete nélkül magyarázták őket. A vita indulatosan folvt, ami szintén nehezítette a helytelen álláspontot elfoglaló törökös iskolában az elmélyedést. Ezek a körülmények károsan befolyásolták Thúry tudományos munkásságának megindulását. Vámbérvval Thúry igen szoros kapcsolatban volt, bizonyos fokig munkájában is részt vett, fordított neki németből magyarra, korrektúrákat végzett számára. Mint tanítvány, rajongptt mesteréért. Első dolgozatait is Vámbéry elmélete védelmében írta. Az Egyetemes Philologiai Közlönyben »Ethnologiánk módszereid címen 1883-ban, huszonegy éves korában adja ki első dolgozatát. Ügyesen ír; lapokon át elevenen fejtegeti, mı a különbség az objektív és szubjektív, továbbá az induktív és deduktív kutatás között. Vámbéry az objektív kutatás képviselője, mert elmélete megfelel a tényeknek; eljárása az indukció, mert az egyes tények figyelmes 213