Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 tudományos kutatás területen érdeklődését már a közép­iskolában elsősorban a török filológia kötötte le, s ez a körülmény döntő befolyással volt módszertani készültsé­gének az egyetemen — vagy mondjuk úgy — egyetemi évei alatt való kialakulására. A turkológiai érdeklődés Vám­béryhoz csatolta, ki maga is autodidakta volt s a tanári munkára nem is érzett magában hivatást. 1882-ben, tehát Thúry egyetemi pályája kezdetén jelent meg az Akadémia kiadásában Vámbéry műve, »A magyarok eredete , melv a tudományos irodalomban, sőt a napi sajtóban is évekig tartó szenvedélyes harcot idézett elő. Vámbéry megkapó dialekti­kája természetszerűleg magával ragadta a minden iránt rendkívül fogékony, alapjában romantikus hajlamú fiatal turkológust. A vita első sorban a magyar nyelv eredetéről folyt t ol v téma, melynek tárgyalásához a nyolcvanas években már alapos iskolázottság, a kutatási módszerben való jártas­ság volt szükséges, melyet éppúgy mint pl. a chemiai kutatás módját, csak aprólékos, hosszadalmas iskolai munkával lehet elsajátítani. Vámbérv és hívei ezt nem tudták vagy nem vették figyelembe; naívul állottak a nyelvi jelenségekkel szemben, a nyelvtörténeti kutatás szabályainak ismerete nélkül magyarázták őket. A vita indulatosan folvt, ami szintén nehezítette a helytelen álláspontot elfoglaló törö­kös iskolában az elmélyedést. Ezek a körülmények károsan befolyásolták Thúry tudományos munkásságának megindu­lását. Vámbérvval Thúry igen szoros kapcsolatban volt, bi­zonyos fokig munkájában is részt vett, fordított neki né­metből magyarra, korrektúrákat végzett számára. Mint ta­nítvány, rajongptt mesteréért. Első dolgozatait is Vámbéry elmélete védelmében írta. Az Egyetemes Philologiai Közlönyben »Ethnologiánk módszereid címen 1883-ban, huszonegy éves korában adja ki első dolgozatát. Ügyesen ír; lapokon át elevenen fejte­geti, mı a különbség az objektív és szubjektív, továbbá az induktív és deduktív kutatás között. Vámbéry az ob­jektív kutatás képviselője, mert elmélete megfelel a tények­nek; eljárása az indukció, mert az egyes tények figyelmes 213

Next

/
Thumbnails
Contents