Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Balassa Bálint és a török költészet: Magyar századok. Irodalmi műveltségűnk történetéhez (Budapest, 1948), 80-100.

,,én hiszem"-en kívüli része ettől az „én hiszem"-től függ. Az „én hiszem" kifejezés után pedig kérdőmondat rendes körülmények közt nem lehet. Érdekes a Gragger Róbert esete, ki a Literaturdenkmáler aus Ungarns Türkenzeit c. műben (29. 1.) ^németre fordítja a verset, mégpedig állító mondattal, de azért a kérdőjelet odateszi a végére. Szerinte a versnek ez az értelme: „Ihr, die ihr Armut mir vorwerft, ich giaube, ihr wollt auch wissen, — Dass ich nicht der froháugigen Holden mit den schmalen Augenbrauen Gefangener bin?". Ebben a fordításban különben, úgy gondolom, még egy hiba van, az t. i., hogy az „azt tudjátok" kifejezés így van fordítva: „ihr wollt auch wissen". Nem tudom, hogy Szilády és Dézsi előtt világos volt-e az „azt tudjátok" értelme. Azt hiszem, hogy nem, mert különben talán beszélnének e kifejezés különleges érteiméről. A tudni ige ugyanis ebben a kifejezésben nem 'scire', hanem 'vélni, gondolni' értelemben szerepel, mint a régiségben és a nép nyelvében ma is igen gyakran. A hangsúly nem a „tudjátok" szón, hanem az „azt" névmáson van s az egésznek ez az értelme: Azt hiszem, úgy vélitek, hogy nem vagyok a vidám szemű s vékony szemöldökű kegyes rabja. Ez felel meg a bevezető megszólításnak (Ti, kik szegénységet én szememre vettek) és ez felel meg a török eredeti értelmének. A harmadik sor kérdőjele megmaradhat, ez jó értelmet ad akár kérdőjellel, akár kérdőjel nélkül, de mintha helyesebb volna, mintha az első mondattal való párhuzam azt kívánná, hogy a kérdőjelet itt is elhagyjuk. Az „én hiszem"-nek megfelel a „talám", az ,,azt tudjátok"-nak pedig az „azt alítjátok". Hogy az alárendelt rész az első mondatban hátul, a második mondatban elől van — így szebb a vers —, az nem rontja le a kifejezések párhuzamosságát. Megjegyzem még, hogy — mint a szószerinti fordításból látszik —, a török eredetiben sem az „én hiszem, azt tudjátok", sem a „talám azt alítjátok" nincs meg. Balassa valóban „jobbítja" a verset. Ez ellen az értelmezés ellen nem lehet felhozni azt, hogy e szerint Balassa szegénységét rabsága említésével cáfolja, ami nem logikus. De igenis éppen erről van szó: ő nem szegény, mert hiszen rabja egy előkelő szép asszonynak, — amint a dolog a török szöveg figyelembevételével minden további nélkül világos. Dézsi kiadásában (703) a bar/a gadâ (Dézsinél kedn) deánlár kifejezés így van fordítva: „Ti engem kedvesnek mondtok!", de ez lapsus, vagy egyenesen sajtóhiba (koldus helyett kedves). A dawlatli szót Dézsi kiadása 'kegyes'-sel fordítja (nálam 'előkelő'). Ez jól illik ide, de a dawlatli szónak üyen jelentése nincsen. Én eleinte arra gondoltam, hegy a dawlatli1 'boldogitó'-nak fordítom, de erről is le kellett mondanom. A dawlatli, dawlatlü jelentése Redhouse szerint '1. prosperous, fortunate; wealthy, successful; distinguished; — 2. (official title, devletlü only) illustrious, excellent (applied to officials of the first and highest class only)'; más szótárak sem adnak s magam sem tudok többet a szóród. 90 13