Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A mohamedán vallásgyakorlat népi formáinak ismeretéhez (A tevhit szertartása Vidinben): Ethnographia LIX (1948), 1-4

10 nevezik s ez ugyanilyen módon van meg a koptoknál is, náluk azonban a fokahák helyett a pap jön imákat mondani. A zsidók szintén követik ezt a szokást, de náluk harminc nappal a temetés után van a szertartás. Az imákat a rabbi a háznál mondja el, de sem valamely állat leöléséről, sem húsfogyasztásról nincs szó.» Másutt, sőt még Egyiptomban ia, a szertartást többé-lcevésbbé eltérő módon végezhetik. Lane szerint a negyvenedik napon, illetve a negyvenedik napot követő első csütörtökön vagy pénteken az egyiptomi mohamedánok a halott síriánál olyan szertartásokat végeznek, melyeknek a balkáni tehvithez semmi köze. Többek között A szegényeknek süteményeket osztanak.' BourrilTy Marokkóból a következő adatot közli: «negyven napon át félreteszik az aszúinál a halott részét és a szegényeknek adják. Végül a negyvenedik napon megépítik a sírt és ismét szadakát (adományt, alamizznát) adnak a talebeknek (az egynázi hivatalnokoknak) és a szegényeknek».* Konstantinápolyban fánkot sütnek a Umetés utáni negyvenedik napon, melyet a rokonok és szomszédok között osztanak szét a halott lelkéért.

1* Stanislaw Kryczyn'ski TaUrzy litewscy (A litvániai Utárok. Warzzava 1938. 249. 1.) c. munkájában a következőket írja: «Negyven nap múlva a sírnál megismétlik a temetési szertartást. Felolvassák a Jlsln szúrát is. Ezenfelül a gazdag Utárok ezen a napon lakomát rendeznek a család tagiai, a szegények és a halottmosók számára. Szegény halottak esetében ilyen déli vagy esti Ur a haláleset évfordulóján szokásos». Hasonló megemlékezést Ulálunk a perzsáknál, ezt H. Massé így írja le: dUeüe vagy arba'in. Negyven nap múlva kimennek a Umetőbe, ahol egy-két órát a sírnál tölUnek».

1

1 A tehoit szertartása bizonyos mértékben emlékezUt a hatmn,

l

t melyet Perzsiában a halált követő napon vagy három napon belül tartanak. Megtaláljuk itt is a rózsavíz használaUt, a Korán-olvasást és a lakomát ; az előkeló személyekre vonatkozó megemlékezést a mecsetben végzik, de a legtöbb efféle szertartás a háznál megy végbe. Némely alUji népnél szintén Ulálunk különleges, lakomával egybekötött szertartásokat a halált lcövető negyvenedik napon.

1* A románoknál is él az a hit, hogy a halott lelke negyven napig a földön marad.

u Megjegyzendő még, hogy a negyvenedik napon a bolgárok is végeznek bizonyos szertartást a templomban vagy a sírnál. Lane (i. h.) figyelmeztet az ószövetség következő versére : «És mikor elmultak volna a' negyven napok (mert annyi napjoknak kell azoknak bételni, kik drága kenetekkel megkenettetnek), siraták őtet (Jákóbot) az Egyiptombéliek hetven napig» (Teremtés könyve 50 : 3). Az adatokat könnyii lenne szaporítani. Az eddig felsorolt adatok is elegendők azonban annak megállapításához, hogy a szóbanforgó esetekben alighanem négy lényeges elem keveredéséről van szó : a) megemlékezés a halottról 40 nappal a temetés után; b) más halotti megemlékezések ; c) bizonyos rituális formák ; dj halotti tor, élelmiszerosztáa. Contribution k la eonnalssanea dee formes populalree du rulte musolmaa (La cérémonie du tehvit á Vidin). L'article paraltra en français dans: Ignace Goldziher Memorial Volume. Part I. Budapest. » M. Gaial, • Kssaı d'observations sur les rites funéraires en Egypte actuelle relevées dans certaines régions campagnardes». Revue des Etudes Islamiques. 1937, 192. I. • Lane, Bitten und Gebráuche der heutigen Aegypter. Ill, 165. I. • Éléments d'ethnographie marocaine. Paris, 1932. 112. 1. Mészáros. Keleti Szemle VII, 324. 1. 1

1 Croyanres et coutumes persanes. 1, 107. I. " Masse, i. m. I, 104—6. I. " tJno Harva, Die religiösen Vorstellungen der altaischen V'olker, 321 kk. I. 1

4 Fél Edit szíves közlése. 187