Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Az újjászületett Törökország: Magyar Szemle XIX (1933), 328-333

[328] AZ UJJASZÜLETETT TÖRÖKORSZÁG AZ A RENDKÍVÜLI VÁLTOZÁS, mely Törökországban ma /\ szemünk előtt folyik, Törökország eddigi történetének, / % s hosszú időre jövendő történetének is, legfontosabb eseX JL ménye. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy Törökország elvált az ázsiai népektől s az európai népek kulturális közösségéhez csatlakozik. Az a munka, melyet Gázi Musztafa Kcmál pasa végez, leszámítva a keresztény vallás felvételét, ugyanaz, mint amelyet nálunk Szent István végzen. Ez a változás a török hatalom hanyatlásával függ össze s előkészítése visszanyúlik a birodalom fénykorába, Buda elfoglalójának, Nagy Szolimán szultán uralkodásának idejébe. Szolimán bizonyos intézkedései vétenék el a hanyatlás csiráit. Az ő uralkodása alan kezd a birodalom határa állandósulni, ami bénító hatással volt a hódításra berendezen állam életére; alana kezdenek házasodni a janicsárok, kiknek régi fegyelme megromlik s mindjárt Szolimán halála után élesen szembeszállnak az új szultánnal; nagytehetségű első fiát, Muszt

afat, egyik felesége bujtogatisára megfojtatja Szolimán, s utódjával, II. Szelimmel megkezdődik a gyenge szultánok hosszú sora. Már 1622-ben II. Oszmán szultán arra gondol, hogy a janicsárok helyett új katonaságot szervez, de a janicsárok ellenállnak s a szultán életét veszti. A birodalom tovább gyengül s az addig kevésbe ven európai nemzetek s ezek intézményei kezdenek a törökök szemében emelkedni. A XIX. század elején III. Szelim már francia mintára akarja újraszervezni a hadsereget, de a janicsárok nem engedik s a kísérlet trónjába kerül a szultánnak. Végre 1826-ban a tehetséges és erélyes II. Mahmudnak sikerül kiirtani a janicsárokat. 1831-ben Mahmud rendeletére megjelenik az első újság Konstantinápolyban s nemsokára arra is kísérletek történnek, hogy európai mintára reformálják a birodalmat. A mozgalom egyre erősödik s a század közepén határozott irányt vesz : a török értelmiség egy jelentős része nyugatra, főleg Párizsba s emellett Londonba megy műveltsége gyarapítására. Abban az időben természetesen még senkinek eszébe nem jutott, hogy a legutolsó tíz év reformjairól álmodozzék. Azok is, akik a nyugati műveltség leglelkesebb hívei voltak, legfeljebb arra gondoltak, hogy az állami és társadalmi élet berendezésében kellene bizonyos nyugati eszméket megvalósítani. Az első nagy lépés a nyugati műveltség felé a modem török irodalom megteremtése volt a mult század hatvanas és hetvenes éveiben. A régi irodalom az arab és perzsa irodalom utánzása volt s nyelve 178