Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Keleti eredetű magyar ruhanevek: Nyelvtudományi Közlemények L (1936), 321-328

322 (1552: Far ham zy OklSz.), format ring (1490: Farmrntriny OklSz.), melyek a ló felszerelésének egy darabját jelenlik. Sem NAOYSZIORTHI, sem BBKR magyarázata nem fogadható el. Az első magyarázata szerint nem is kapunk értelmes jelentési. Far-aszalya e szerint annyit jelentene mint 'far köntösszéle . BRKE magyarázatának az a föbaja. hogy a faraszíja alak itt lehetetlen, e helyett — ha valóban arról volna szó a levélben, amire BRKK gondol — farszij alakot várnánk. Ha vannak is ilyenféle kifejezések, mint lába szára, s ha lehetséges is bizonyos esetekben azt mondani, hogy fara szíja, a szóbanforgó mondat a feltett esetben csak így lehetne: „selyem gombot kilencet, farszíjra valót". Hogy azután a farszíjat selyem gombokkal díszítették-e, azt nem tudom, de ez már lényegtelen is. Egyébként a levél többi részéből is azl lehet következtetni, hogy ruhára való gombokról van itt szó és nem lószerszámra valókról. A levél ugyanis így folytatódik: „de fa gomb] hamar kellene ha lehetne; touaha az en zöld subyezames fsuhicám is] ot az ber tnalhabun [bőr málháhan] wag'on, kerlek hog' küld megh". A M Ny. XXXI. évfolyamában (59. I.) is találunk egy kisebb közleményt a faraszjáról K. P.-tól, melyben röviden el van mondva, hogy mit írtak eddig a szóról. Szerintem a faraszja ruhadarabot jelent és idegen nyelvi eredetű. Vele való egyeztetésre ké! szó kínálkozik: 1. görög (BAIT.LY) TOOSAÍA 'ee qu'on porte sur soi. vétenıenf A szó a jopém igéből származik s megvan már a Kr. előtti időben, de él ma is CONTOPOULOS szótárában (1889) így találom: zops-Ár 'mise. babillement; costume; un eomplet d'une méme étoffe'. RHoinopoui.osnál 'Klcid. Kieidung, Tracht, Anzug, Kostüm, Toilette'. Ma csak a társalgási nyelvben használatos, az irodalomban nem. 2. lengyel ferezja. fcrezyja 'övnélkiili [női] felsőruha. női felsőöltöny, női felsőruhaféle ujjak nélkül'. (Varsói szótár.) Hogy a kettő közül melyikkel függ össze a magyar szó, azt el lehet dönteni, még pedig elsősorban a jelentések alapján: a magyar szó — ez világos abból a mondatból, melyben előfordul — egy különleges ruhadarabot jelent, éppúgy mint a lengyel szó. míg a görög szónak legaláb is úgy látom általánosabb jelentése van. Az is valószínű, hogy ha a magyar szó görög eredetű volna, megvolna más keleleurópai vagy balkáni nyelvben is. 159