Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Két oszmánli eredetű indulatszó a magyarban: Magyar Nyelv XXII(1926), 284

Szó- rs száhisnitiii.i/ii rn zului:. Két oszmánli eredetű indulatszó M magyarban. I. A szlavóniai nyelvjárásban van egy alti indulatszó, kb. 'ejnye' jelentéssel. Az EtSz e szót a szerb aló indulatszóval egyezteti Ez a szó tulajilonképpen oszmánli eredetű, s a kii/ismert nihilt isten' szóval azonos. S

AMI bej török szótára (nllali a.) mint Csodálkozást és bosszankodást kifejező indulatszót említi az allah-allali (a kiejtésben a li alig hangzik) kifejezést. Hogy a szóban forgó indulatszó ezzel fiigg össze, bizonyítja az EtSz. magyar |>éldamond.it;.: .,

ahi. áld. mony el!" s a Yt K szótárából ugyanott idézett szerli mondat: aló hi lijepo bilo! bone ileus. i|iiaiu esset praeelarıım. atı! wie seltöii wiire es. II. 1619-ből, tehát a hódoltság korának közeliéről. van egy egyszer előforduló indiilats/ónk a következő mondatban: ..Unka! ha beszélünk, igazán beszéljünk" (1. EtSz). A szót az EtSz kérdőjellel a szerit bóka Vieli, en!' szóval egyezteti. Ez a szó is oszmánli eredetű, s az oszináiiliban össze van téve a hak! 'nézd!' la hak inak 'nézni* igéből) indulatszóból (1. HKDHOI-SE török szótárát: „hal: interj. 'Mind! See! Look! Take notice! I give you warning!') t az a indulatszóból (Kıaıııoı SK

: 'O! Heigh! Holloa!'). Ma különösen gyakori e kifejezés :ı második szeinélyii névmással: hak sen á! "Look lıere. tlıoıı, lio!' (

H

KOIIOISK.) 157