Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A magyarországi oszmán-török nyelv. Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból: Nyelvtudományi Közlemények LXIX (1967), 57-109.

lı >7 Imperativus: rem 'add'; hürüm 'parancsolj'; hüm 'parancsolj' ( hiiranıs )\ ciitürsün 'vigyen el"; éörülmesm ' ne lássák'. Gerundium: celiçen "jövetel(em)ben: amint jönnek' (

gelirken). Szerb-horvát elemek a nyelvtanban: (R. Moı.ı.ov et M. MOI.I.OVA: Lingu. Balk. XI, 124): A nyelvjárás nyelvtanában szerb-horvát elemek mutatkoznak. henga 'én őt' hen = 'én' 4- szbh. ga, az on Yí' névmás aecusativusi alakjainak egyike, egyébként is szerejn-l a szbh. névmások ragozásában. L. a példamondatokat. mi 'nekem': a szbh. ja 'én' névmás egyik ativusi alakja. I,, a 1(1. példamondatot. te 'téged': a szbh. ti 'te' névmás egyik daeeusntivusi alakja. I,, a 31. példa mondatot. ti 'neked': szbh. ti 'te' névmás egyik dativusi alakja. 1. a 28. példamondatot. li kérdőpartikula: a szbh. li '-e?, vajon ?' átvétele. I„. a példamop.datokat. Átkerült a nyelvjárásba a szerb-horvát n 'de' kötőszó. 1,. a 1(1. példamondat ot. A mondattanban feltűnnek bizonyos szerkezetek és az idegenszerű szórend. A 'nekem van' kifejezés éppúgy fejeződik ki, mint a magyarban: çöyliye var içi heéir 'a parasztnak két lova van'; açın mi ear- imiş o/ti yıl 'mikor hat éves voltam"; hu bize (size. olara) hegenıü 'ez nekünk (nektek, nekik) tetszik' (~ buni his begenisık, huni sis begenisinis, huni olar begeııi

yh

r). A szórend — úgy látom — ez: alany, állítmány, tárgy, határozó. I,, a jréldamondatokat; ezek a Nzemíha mondatai, — bátyja szerint ezeknek a szórendje helytelen, neki itt valami nyelvhelyességi szempontja volt, Szemíha azonban a kijelentő mondatokban rendesen ezt a szórendet használta. A kiemelt mondatrész előre kerülhet. A birtokos jelző szórendje lehet fordított, vő. DTVidin, 114). Példamondatok: 1. çöyli çikay remlinin becire'le ovaı/çi. 2. aradır riizel. 3. yay

may ı/agııııır. 4. çöyliye var içi becir. 5. bağana/ar yiir'de şkolayçi. ti. o/ar ok'ıler şko/ayçi. 7. anam kaynatıre' yemeği buğanalar içi akçiyaneı/çi. 8. biz relmi.sık. (t. ri'sjlerdır mavi. 10. ben kaynatıre'm. 11. sen kay nalı re's i. 12. eriçi benim anamım ya say beş adam. 13. senin anandır renç (() .11. beııım a namdır daha renç yokse senin anan. 15. açın o ol ur di dillber, ben evlenirdim oııie'le. Ki. açın mi varimiş alti yıl, ritmiyim skoluya

. 17. bağanalar dlinry/er şhdadan. 18. olar alışie'le' şkolaya okuma. 1(1. ben-ga beklemişim va/ir, a o erimemiş. 20. o imiş ruf ir asta, em sağılmiş. 21. bular dırler akilli. 22. içi alma vera mi. 23. yoldan celiçen iörmişık bağana lar i re/içen şkoladun. 24. bir çöyli iilmiş. 25. bir bağamı doıjmiş. 2ti. biikanam yetmiş yıl yaşamış. 27 cidey<nı uyuma. 28. vera mi oni, açın ti deyim. 29. anglamamişım. 30. benim teze onııııri riiniçi ayın erimiş rörmane{

'látogatóba'). 'M. şeytan te cutürsiin. 32. eideydi inl( I i )a ( ..geht es gut t". 33. ebet [elbet

.'] (örülmesin ('nem szabad, hogv lássák"). 34. erden çiktıın. 35. huni beğenim. 30. anamım eriçi yaşay yigırmi çişi (Vehbiyn). 37. onun anasının. 154