Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A magyarországi oszmán-török nyelv. Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból: Nyelvtudományi Közlemények LXIX (1967), 57-109.

100 Sohn des Matko, Mitte des XVII. Jhds. in bosnisch-cirillischer Sehrift abge schrieben hat. Da das einer der sehr seltenen Fâllo der eyrillischen Traskrip­tion türkischer Tezte ist, so beabsichtigt der Ver fanner des Artikels diese Gedichte nachtçâglich zu veröffentlichen".) H. Sabanovié kollégám felhízta a figyelmemet arra, hogy nagy haszon­nal lehetne kutatni hasonló emlékek után a boszniai feroncrendi kolostorok­ban (Fojnica, Kreáevo, Sutjeska, Visoko). Nagy hasznát vettem DERVIS KORKUT kiadványának. Tursko ljubavne pjesme u zborniku Miha Martelinija Dubrovéanina iz 1657. g. (Or. Inst. u. Sarajevu. Prilozi za orijentalnu filologiju, sv. VJII — IX. 1958 — 59. Sarajevo 1960). Olasz átírású szövegek. Mindezek alapján a bosnyák-török nyelv jellemző tulajdonságait csak nagy vonásokban és töredékesen tudom összeállítani. A nvugat-ruméliai 8 kritérium — mint ezt már EintTMB' című munkámban megállapítot­tam — megvan. I. BLAU (17. 1.) megmondja, hogy a köznyelvi öldü 'meghalt', oldi 'lett', örtü 'takaró' szavak népi kiejtése Boszniában uldi, oldi és urti, és fej­tegetéseiből megállapítható, hogv a magas nyelvállású szóvégi magánhangzó­kat — éppúgy, mint Vidinban — minden esetben ı képviseli. Ezt megerősíti Martellini. Az ő feljegyzéseihez először is meg kell jegyezni, h°gy — mint a többi emlék — megkülönböztetik az »-t az »-tői. Az előbbit »e«-vel, az utóbbit »i«-vel jelzik: »bulandi* 'zavaros lett' 1:1, 2 1 »seli* 'árja' 1.1; »mi* kérdőpartikula (a után) 1:1; »deli* 'bolond'; »mi*kérdőpartikula (e után), ellenben »eschumun* ışkumun 'szerelmemnek a' 1:1; »akel* 'ész' 1:1; »aider* 'mondja' 1:5; 2:3; »saghen* 1st. sakın 'vigyázz' 3:1; »kescgliar* 1st. kışlar 'áttelel' 4:1. Ha mármost — ezt tudva — megnézzük a Martellini-szövegeket, azt találjuk, hogy a régi Boszniában ugyanúgy viselkedik a szóvégi », u, ü, mint ma Vidinben, illetőleg ahogyan BLAÜ mondja. Most idéztem Martellini­től a »bulandi* és a »mi* példát; más példák: »uari* 1:2 = 1st. var 'mind'— 3. sz. b. szraggal: varı; »selamumi* 'köszönésemet' 2:1; »cierunni* 'karavánja' 2:2; »karmsi*, vö. 1st. kırmızı 'piros' 3:5; »kumrim* 'gerlieém' 4:2—6 (egy­szer: »kumrum*). TRUHELKA szövegél>en, az első dalban (I): »nazlu* 'kacér', feltűnő módon w-val, — a szöveg regi, lehet a dalnyelv hagyományos voltára is gondolni; »uiukude* 'alvásban', — megint szóvégi u, ignz, hogy ragozott alakban; »iuzumi* 'arcomat'; »iuzine* 'arcához'; »karmzi* 'jnros'; »bulbuli* 'fülemülét'; »dudie* < duduya 'papagájtól' (így): »kumrie* 'gerlicétől'; »iuri* 'menj'; »ogli* 'fia'; »nazari* 'pillantást'. A második dalban (II): »sevdudıımi* 'kedvesemet', »dunlunmi* 'láttad-e'? 2. A -mis rag mindig i-vel van írva. Az olmuş, yazılmış-féle alakok (BI.AU , 66: 42, 47, 49) BI.AU önkényes átírásai. Martellini: »kurulmise* a kurul- igéből 2:2; «olmisc* 'lett' 3:3,4; »salmiscı 'helyezett' 3:4. 3. Az -»- > -i- változást nem látom. 4. Az ö > o, ii > u változás általános, bár chlien a tekintetl>en sem a török írás, sem a çinilini, sem az olasz átírás nem ad felvilágosítást. Fontos, sőt feltétlenül döntő, amit BI.AI 1 műve 17. lapján erről mond (I. font). Magam is hallottam beszélgetés közben Szarajevóban — művelt emliertől — az tjendum alakot (mindig így mondta az illető). Az bizonyos, hogy a műveltek 5 1 A/. szám a ilal szálnál, u második n stiVil'áát jelzi. 147

Next

/
Thumbnails
Contents