Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A magyarországi oszmán-török nyelv. Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból: Nyelvtudományi Közlemények LXIX (1967), 57-109.

[57] A magyarországi oszmán-török nyelv Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból Mikor 1920-ban balkáni török tanulmányaimat megkezdtem, arra is gondoltain, hogy a Magyarországhoz közel levő oszmán-török nyelvterületek leírása segítségünkre lehet a magyar nyelv oszmán-török jövevényszavainak kutatásában. 1931-től fogva hosszasan foglalkoztam a vidini török nyelvjárás tanulmányozásával. Ezeknek a tanulmányoknak nz első eredménye az volt, hogv a vidini nyelvjárás anyagában kulcsot találtam a Balkán félsziget török nyelvjárásainak vizsgálatához és erről a kérdésről ki is adtain egy nagyobb tanulmányt.

1 Kiderült, hogy a nyugat-ruméliai török nyelvjárások élesen elválnak a kelet-rumeliai nyelvjárásoktól. Azután megjelent a vidini nyelvjárás monográfiája is, amelv egy nyugat-ruméliai nyelvjárás részletes leírása.

2 Most tovább mehetek egy lépéssel. Egy nagyértékű kézirat feldolgozásával és a nyugat-ruméliai nyelvjárásokkal való foglalkozás alapján most abban a helyzetben vagyok, hogy azt a török nyelvjárást, amelyet Magyarországon — helyeseblien talán: Magyarország meghódított területének délibb részén — az oszmán hódítás idejében beszéltek — ez szintén nyugat-ruméliai nyelvjárás — meglehetősen részletesen és pontosan leírjam. Az első szavaimban említett elgondolásom tehát több kedvező körülmény következtében sikerre vezetett. Oszmánok Magyarországon Először is meg kell jegyezni, hogy a magyarországi török lnkosság és katonaság nem mint török nyelvű alakulat kéjiezett egységet, hanem mint mohamedán népcsoport. Magyarország mohnmedán lakossága elsősorban a megszálló csapatokból és ezeknek csalárdjából állott. Voltak itt janicsárok és egyéb gyalogosok, szpáhik. hűbéres lovasok, más lovas csaj>atok és egyéb katonai alakulatok. Voltak olyan emberek, akik itt éltek, szintén családjukkal együtt, a hadsereg és a mohamedán lakosság szükségleteiről gondoskodtak, iparosok, kereskedők, közigazgatási tisztviselők, egyházi emberek, dervisek, tanítók és olyanok, akik itt remélték szerencséjüket megtalálni. Nem voltak nagyon sokan — az egeszet iısszeveve talan 30 — 50 000 enılıer —, mivel az élet itt meglehetősen szűk mederben folyt és szegényes volt. 1 Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához. A MTA Nyelv- és Ir.-tial. Osztályának Közleményei. I95C. — /ur Kintoilung der türkisehen Mundarten Bulgariens. Sofia (Bulg. Akaii. d. Wins.) 1956. 1 Die Türken von Vidin - Spraehe, Folklore, Keligion. Budsis-st (Akadémiai Kiadó) 1965. 104