Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A magyarországi oszmán-török nyelv. Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból: Nyelvtudományi Közlemények LXIX (1967), 57-109.

.Y» Természetesen voltak itt mohamedán és máshitű alattvalói a portának a birodalom minden részéből, de ezek között különösen fontos szerepet játszottak a boszniai mohamedánok, akiknek a földje a porta mohamedán területei közül a legközelebb volt Magyarországhoz. A budai basák egy része — így pl. á kiváló vezír, Szokolli Musztafa pasa (1566 — 78) — boszniai származású volt, és ezek vagy Budára való kinevezésük előtt, vagy azután magas állást töltöttek be Boszniában, vagy a d é 1 s z 1 á v terület más részén.

3 A magyarországi török katonaság jó része a Balkán félsziget északi területeiről, illetőleg Boszniából került ide. Evlija arról beszél, hogv Buda lakosai bosnyákok. Evlijának ezt a helyét "(ed. 1st. VI. 247, KARÁCSON fordítása: 252. 1.) érdemes részletesen megismerni: ,,Irehce-i ma{ışüş-i ehl-i buldán ve ıştılâhât-i eháli. — Bütün Budin ohálisi bosnalı boşnaqlar-dır. Ba'ii ma^şüş lehçeleri var-dır. Meselâ; i,.», ve «V'L \--ive j ve a- li v

e r^r- J»/^ ve Ulj >1 gibi. 'Amma faşih macarca bilirler." Magyarul (KARÁCSON fordítása): ,, városnépének különös szavai és kifejezései. Buda egész lakossága boszniai bosnyák. Némely különös szavaik vannak, ]>éldául ilyenek: vefiha 'ésegyebet', mahszil csalam 'végre rászedem' (?);záhir evermisim 'fényesen házasodtara': sájed geldseszen 'feltéve, hogy eljön'; nzenkudsi szermisim 'úgy szerettem, mint téged"; ja dáha szág-mi-szün f 'egészséges vagy-e már?' Magyarul azonban tisztán tudnak." Evlija „különös szavait" nem tudom lefordítani (KARÁCSON magyarázatai csak próbálkozások), egy azonban bizonyos: az, hogy ezek a kifejezések törökül vannak, tehát a budai „bosnyákok" törökül lieszéltek. Evlija tudósítása kérdésünk szempontjából döntő jelentőségű. Egyes nagy városok, mint Buda és a déliek: Temesvár, Pécs teljesen • mohamedán város benyomását tették, sok mecsettel, keleti vásárhelyekkel, boltokkal, fürdőkkel, amelyek mind mohamedán stílusban épültek, n kis erősségeknek pedig tiszta mohamedán lakossága volt. A mohamedánok egy része le is telejiedett, voltak családok, melyek több emberöltőn keresztül itt éltek; gyakran kertjük, szőlőjük és földjük is volt.

4 Ami azután a nyelvet illeti, amelyet a magyarországi mohamedánok beszéltek, elsősorban nem a török nyelvre, hanem a szerb-horvát nyelvre kell gondolnunk. Az a körülmény, hogy a meghódított Magyarországon nagyon sok keresztény délszláv is volt, nagyon elősegítette a délszláv nyelv használatát. De lieszéltok itt törökül is, és a török nyelvnek kiváltságos helyzete volt. A hivatalos nyelv török volt a közigazgatásban is, a katona' GÉVAV ANTAL, A budai pasák Bécs 1H41. * H

ERMANN KOYKD, Budáról Belgrádi» lt>t>3-ban. Ottendorff Henrik képen útleírása Bécs 194;». (= Tolna vármegye múltjától 7.) 27, 2H. 43, 52. 54, 77. - T. HALASI-KUN „Sixteenth-century TurkİHİı Settlements in Southern Hungary" efinű dolgozatában (Türk Taıih Kurumu Belleten, 109. nr.. [1904] törflk összeírás alapján Is-mutatja a Szegedi szandzsák déli részének mohamedán, illetve török településeit. (Bibliográfiával ós a török települések kérdésének részletes ismertetésével.) 105