Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» Az első paradigma Vidinben nem használatos, a második ellenh •:» egyezik a vidini idetartozó paradigmával : seve" y rím seve'yr'iz seveysin seveysiniz sevey seveyler. Emellett Vidinben használatos a következő paradigma is : seveyim se ve'y iz seveysin seveysiniz sevey se ve yler. Blagoevgradban pedig feljegyeztük — mint már mondottam — PISARKV első trapezunti paradigmáját is : ali yrim eiliyriz ali y'rs'in ali yarsiniz aliyir alıyorlar. Meg kell jegyezni, hogy PISARBV yjpa ir alakja yapair-nak is (tehát az ai két szótagosan), yapay rnak (tehát diftongussal) is olvasható (vö. a blagoevgradi alakokat). Ezt világosan mutatják a hét szótagos dalsorok, melyeket PISARBV közöl : gi leirim Batume — gelub beni gör-sene 'Batumiba megyek — gyere és látogass meg' (187. 1.), azonban : ben gideirim peSüne 'utána járok' (179. 1.). RASANEN feljegyzései azt mutatják, hogy a két szótagos forma északkeleti Anatóliában általános. Itt tehát szintén egy különleges egyezés mutatkozik a két nyelvjárásterület között. • Lehetne beszélni még egy egyezésről a nyugat-ruméliai és az északkelet-anatóliai nyelvjárásterület között. A JE > (és <j > İ változásra gondolok mely az északkelet anatóliai törökben éppúgy, mint a szerb nyelv török jövevényszavaiban, sőt a magyar nyelv oszmán-török jövevényszavaiban is megfigyelhető. (L. RASANEN, Chansons, 8. 1. Négy verssorban RASANENUÛI, Chansons, 12 : 4 skk., a következő alakokat látjuk : heret'et 'elindulás', 1st. hareket; iTelmiá 'jött', 1st. gelmiS; bereí'et 'áldás', 1st. bereket; eTtuzel 'szép', 1st. güzel; memleCet 'ország', 1st. memleket.) Erről az egyezésről részletesen ír D.MITRIEV (l)AN B 1929 : 90 skk ). DMiTRiEVnek az a véleménye, hogy itt nincs szó történeti összefüggésről. Egyik kifogása, hogy ti. a szóban levő két nyelvjárás-terület a török nyelvterület két ellenkező szélén fekszik, bizonyításunk szerint tárgytalan. Nem hagyom még megemlítés nélkül, hogy az ön- 'előrész' szó egyes helyeken öyn- alakban él ; ennek az alaknak a képviseletét látjuk Vidinben 93