Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

A TÖRÖKSÉG ŐSKORA. Általánosan el van terjedve a tudományos irodalomban az a nézet, hogy a törökség őshazája Közép-Ázsiában, sőt esetleg KeletÁzsiában volt. Az első törökök, akik a történelemben megjelennek, a hunok (Kr. e. III. század), vagy ha ezeket nem tartaná valaki törököknek, a to-pák (Kr. u. IV. sz.), keletázsiai területen, Kínától északra, a Gobi-sivatag vidékén jelennek meg. Azok a hatalmas török népek, melyek a Kr. utáni első évezred második felében oly nevezetes szerepet játszottak Ázsia, sőt részben Európa történetében is, a türkök és az ujguruk, Közép-Ázsia nagy hegységeinek vidékein, a Bajkál-tótól délnyugatra laktak. E mellett igen szembetűnőek — bár a történeti felhasználhatóság szempontjából krítikaüag még nincsenek eléggé megvizsgálva — a török nyelveknek bizonyos közép- és keletázsiai nyelvekkel, a mongollal és a tunguzzal való kapcsolatai. Nem csoda tehát, ha a török népek őshazáját valaki Közép- és Kelet-Ázsiába helyezi. Ez a vélemény jut kifejezésre az «altaji» nyelvi vagy etnikai összefoglaló megnevezésben (CASTRÉN, SCHOTT),' mellyel régen nemcsak a török1 V. ö. CASTRÉN egyik 1848 február 27-én kelt levelét: Reiseberichte und Briefe aus den Jahren 1845—1849 (ed. SCHIEFNER, 1856), 400—402. 1. és CASTRÉN, Kleinere Schriften, 107. skk. — SCHOTT, Über das Altai'sche oder Finnisch-Tatarische Sprachengeschlecht (1849), 1. 1. : «Das finnisch, tatarische Sprachengeschlecht hat, wie aus Uberlieferungen der Türken, der Mongolén, und gewissen Andeutungen in finnischen Runot mit grosser Wahrscheinlichkeit hervorgeht, seine Urheimat auf und an der Riesenkette des Altai (. . . vom oberen Irtysch bis zum Onon . . .)

J Az «urál-altajiak» altaj-vidéki őshazája elméletének első képviselője tulajdonképpen WIEDEMANN, ki 1838-ban, SCHOTT kutatásainak (Versuch über die Tatarischen Sprachen, 1836) a hatása alatt, kifejti a csúd ( finnugor) és a török-mongol-tunguz nyelvek rokonságát s az őshazát KözépÁzsiába helyezi. («Über die früheren Sitze der tschudischen Völker und ihre Sprachverwandtschaft mit den Völkern Mittelhochasiens», Reval, 16 lap, 4°, v. ö. SKTALA, Finnisch-ugrische Forschungen, V, 3—4. 1. j.) Tőle alighanem függetlenül jutott CASTRÉN hasonló gondolatra. (SBTALA: Journal de la Soc. Fınno-Ougr. XXX, 1 b, 33.1.) CASTRÉN elmélete nem egyszerű ötleten, hanem részletes kutatáson alapszik. Kiinduláspontja az urál-altaji nyelvek rokonsága ; erről idézett levelében így nyilatkozik : «Die Finnischen Sprachen sind mehr oder minder mit den Sprachen aller am Altai wohnender und von dórt hervorgegangener Völkerschaften verwandt. Am náchsten schliesst sich unser Sprachstamm an den Samojedischen und den 81