Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

159 1. Árpád egyik unokájának, Tarkacsu fiának neve T€0tArrc = Teveli (MHK. 128). E név helynevekben maradt meg. Leg­régibb alakja magyar forrásban Tuti, a Szent Lászlónak tulajdonított bakonybéli összeírás eİ60 részében (Pannonh. Rendt. VIII, 269; JAKUBOVICH : MNy. XX, 15). Tuti azonos a veszprémmegyei TevelAel, Pápa É6 Bakonybél közt (CSÁNKI III, 256; 1240: villa T evei, 1366: T evei, 1488: Kys T hevei Pannonh. Rendtört. VIII, 287, 345, 538—9). Egy másik Tetei Tolna megyében van (CSÁNKI III, 454). 2. A kabar népnévre a legrégibb adatot az admonti évkönyvekben találjuk: ad annum 881: ., . . . cum Cowaris (1. KLEBEL: Mitteil. d. Ges. f. Salzburger Landeskunde 1921: 37). Konstantinos P o r ph y r o gen n e t o 6 nál KájJapoi alakot látunk (MHK. 124). Ez a név is fennmaradt helységnévben és pedig a hontmegyei Kővár helynévben, mely­nek régi alakja Ktiar (Hazai Okmt. IV, 76—7, 91). A szavárd népnévnek a Zuard-dal való egyezése pusztán az alakok egyezése alapján is kétségtelen. Tudjuk, hogy személyneveink egyik leggyakoribb típusát a népnévből lett személynevek alkotják. Sőt a szavárd és Zuard egyezésé­nek, amint ezt egy másik helyen bővebben kifejtem, törté­neti bizonyítéka is van. Tudjuk, hogy Anonymus szerint (45. fej.) Zuard hadat viselt a Balkánon, ott vett magának feleséget „és az a nép, melyet most Csaba-magyarjának mondanak. Zuard vezér halála után Görögországban maradt". Világos nyoma ez a szavárd-ok történeti emlékének, azaz annak, hogy egy zuard (szavárd) nevű néprész (melynek nevéből a hagyomány — rendes szokása szerint — személynevet csinált) a régi korban a magyarságtól elszakadt ( PAIS , Magyar Anonymus 81, 142). Viszont Konstantinos — mint az imént idéztük — arról tudósít bennünket, hogy a perzsa részek felé szakadt magyar töredéket „mai napig" szavardi-nak nevezik. 79

Next

/
Thumbnails
Contents