Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

159 Marad tehát Boarik. E név két részre osztandó; második része világosan a török aryk 'tiszta, szép, erényes' szó, mely török nőnevekben második részként gyakran szerepel. így KATANOV tulajdonnév-jegyzékében találjuk a következő női neveket: Entöi Aryg, Törj Azyn Aryg. Tüzdmir Aryg, Üj&i) Aryg, U'jür] Aryg. Ujgur női név az Ary; tüíjgrim (MÚLLER. Zwei Pfahlinschr. 11); K\TANOvnál az Aryg maga is megvan mint női név. A név előrésze: bo egyenlő az oszmánli boy 'parancsnok, úr, vezér'szóval (a magyar régiségben Mike6 baé-boy 'fő-vezető' címéből ismeretes). Ez kétségkívül régi török szó, é6 semmi köze sincs a szláv bog 'isten' szóhoz, ahogyan a szótárak állítják. A szóvégi, illetőleg magánhangzóközi -;•- eltűnésén, különösen névben, nem csodálkozhatunk. A Bo-Aryk név tehát török, s azt jelenti, hogy 'tiszta, erényes vezér'; eszerint párja a Kan ary; névnek, mely a minuszin6zki tatároknál fordul elő, s annyit jelent, hogy 'tiszta, erényes vezér, erényes fejedelem' (RADLOFF, Proben II, 220; Wb. s. v. kan). Hasonló név a szabir-kori, kaukáziai Ak-kayan név, egy fejedelemnő neve, melynek jelentése 'fehér fejedelem' (R. NAGY LÁSZLÓ megfejtése; Menandros, Excerpta de legationibus, ed. DE BOOR 204: TRJÇ... 'AKKÖYAÇ . . .). Fennmaradt Boaryk férjének neve İ6, aki még 520 körül meghalt. Nevének alakváltozatait MORAVCSIK többször említett cikkében láthatjuk: a név eredeti alakja BaXáx ^ MaXáx. Ez megint török név; t. i. a maiak szó az oszmánliban 'bivalyborjú'-t jelent, s a török bala 'gyermek' szó származéka. Tudjuk, hogy állatnevek s állatok kicsinyeinek a nevei a törökben gyakran szerepelnek személynevekül. Ilyenek: T aj 'Csikó' (R. NAGY L.: NyK. XLVI, 127); lt-balla 'Kutyafia' (karakirgiz; ALMÁSSY: KSZ. II, 118); Codiuk-böri 'Fia-farkas' (HOUTSMA jegyzékében). Harmadik világosan megfejthető szabir név az "IXiyep (Agath. III. 17). Első része a török (ujgur stb.) ilig 'fejedelem' szó, második része a török er 'férfi'. Az Iliger név jelentése tehát 'Fejedelem-férfi'; jelentéstani magyarázatot hozzáfűzni felesleges (GOMBOCZ: MNy. XXII, 11—2). A szabirok tehát e nevek tanúsága szerint is törökök. • Ezek után visszatérhetünk a magyarok aáfiap-roi nevének megfejtésére. E név, mint mondottuk, azonos a savir népnévvel. Hogy a magyarság egy török nép nevét viseli, abban semmi sajátságos nincsen, hiszen a magyarság másik két régi neve, az on(o)gur és a türk eredetileg szintén török népnév. A szabirok és magyarok kapcsolata történeti ismereteink szerint kétségtelen. Hogy a magyarság — valószínűleg a IX. század elejéig — a Don és Kubán között lakott., 77