Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

8 et h. 1. prima littera cum dhamma scribitur, alibi sine voc. Sunt Magiari

...(BGA. VII, 142.) IbnRusta régi kiadásában, CüwoLsoNnál (Izvéstija... Ibn Dasta 25. 1.) helyesen ott van az o jele az m felett. Ezután megint csak jó idő multán tfinik fel a magyar név, még pedig magyarországi forrásokban. A bakonybéli apátság összeírásának abban a részében, amelyet Szent László-kori, közelebbről 1086—95 táján kelt, feljegyzésekből a XII. század derekán állítottak össze, szerepel az árpási szolgák között Mogurdi (PRT. VIII, 269; I. még OklSz. magyar szárm. 1095-ről keltezve). Ez a népnév -di kicsinyítő képzős származéka személynévül használva (olv. Mogyurdi), és PAIS (Régi személyneveink jelentéstana: MNy. XVIII, 100) szerint beletartozik az ethnikumot jelző nevek csoportjába, abová rajta kívül PAIS az oklevél jelzett részéből a következő személyneveket sorolja: Cuna azaz kúti -a képzővel; Coluzti azaz kaliz -ti (-d) képzővel; Uruzdi azaz orosz -di képzővel; Lengeti azaz lengyel PRT. VIII, 269—70). Következő előfordulása: 1121/1420: In predio, quod dicitur Mogioroi (SZENTPÉTEKY: MNy. XXIII, 362, 366), 1164/1419: Predium, quod dicitur Mogoroy ( JAKUBOVICH : Levélt Közi. II, 156, 159); megfelel neki Magyari helység Zala megyében Paloznak, Arács, Csopak szomszédosa (CSÁNEI III, 80) A legkorábbi hazai adatok közé kell vennünk az A n onymuséit: 1. §.: gene . . . moger; előbeszéd: populus . . . mogerij; 46. §.: portus moger a Pest és Buda fölé eső mai Megyer helységek (vö. PAIS

, Magyar Anonymus 126); 1, 3, 5. §.: dentumoger; 45. §.: sobamogera. 71