Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

182 fgr. *-t ~ *-d: f. sanda (a saa- 'kapni' ige infinitivusa), vog. nâmt 'gondolat' (nâm ) ~ török 1: oszm. geöit 'átjáró' (gec- 'átmenni'), kán kejit 'ruha' (kej- 'fölvenni'). fgr. *-k ~ *-•/: osztj. jaurry 'ferde' (jauSr- 'fordítani'), ni. asgra-j (helynév 1109 bői) '„szántó*" ~ török -k: oszm. jatak 'fekvőhely' (jat- 'lefeküdni'), orkh. bilig 'tudás' (bil- 'tudni'). fgr. *-m: f. kuolema 'halál' (kuole- 'meghalui'), m. álom (al-, vö. al-tat) <v török -m: oszm ölüm 'halál' (öl- 'meghalni'), orkh. batym 'az a mélység, amennyire valami lesüllyed' (bat- 'elsüllyedni'). fgr. *-n: cser. ilen élve' (il), ni. járni (jár) ~ török -n: oszm. olan 'lévő' (ol- 'lenni'), kaz. ayyn 'folyás' (ak- 'folyni'). (A fgr. alakokra vö. SZINNYEI, Finnisch-ugr. Sprw.

2 77 skk ) Több egyezés mutatkozik a deverbalis igeképzők területén is, de ezeknek az egyeztetése egyelőre hypothetikus jelleggel bírna, s ezek talán inkább csak később, biztos egyeztetéseink számának növekedésével s egy pár idevonatkozó részletkérdés (pl. a török képzők eredeti jelentésének) tisztázása után lesznek tárgyalhatók. De most sent hagyhatjuk említés nélkül a műveltető -t képző egyezését, pl. ni. mos-: mosat-, terem-: teremt, zürj. ju- 'inni': jut'itatni', cser. nör- 'megnedvesedni': nört- 'nedvesíteni' (SZINNYBI, FUSprw.

2 111. 1.) ~ törők: kaz. asa- 'enni': asat- 'etetni', oszm. ojna- 'táncolni': ojnat- 'táncoltatni'. Legfeltűnőbbek, de a rokonságra vonatkozólag egyelőre kevés bizonyító értékkel bírnak a török-uráli mondattani egyezések. * Legfontosabb bizonyítéka volna a rokonságnak az elemi dolgokat kifejező szavak egyezése. Ilyen szóegyezésünk kevés van, de e kevés egyezés is jelentős. * Ezekről az egyeztetésekről hangtani tekintetben egyelőre nem sok a mondanivaló. Föltűnő hangalakbeli eltérések az uráli és a török ősnyelv között ez egyeztetések alapján nem látszanak. A legfontosabb különbség az, hogy az őstörök hangrendszer az ősurálinál szegényebb. A finnugor á és s a törökben egyformán s-s/el van képviselve: tör. sirka 'serke' (21') — tör. sab 'szó' (22), syy- 'elférni' (13); a fgr. szókezdő m-nek, ^-nek p-nek török b- felel meg (3, 5, 23, 30). A 0 A számok az alább következő egyeztetések sorszámát jelzik. 50