Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

182 portban átvétel eredménye volna. Ilyen átvétel nem elképzelhetetlen. Egy kaukázusi nyelvben, az udban, megvan a magánhangzóilleszkedés s török hatás következtében keletkezett. (MARQUART, Streifziige 49. L lent, SBTÁLA, SUS. Aik. XXX

5, 13. és 102. 1.) Világos azonban, hogy a magánhangzóilleszkedés „kölcsönvétele* a nyelvfejlődésnek egészen ritka, kivételes jelensége. Hogy a m agán hangzóilleszkedés az uráli nyelvekben és a törökben önállóan, a két nyelvcsoportban egymástól függetlenül fejlődött volna ki, azt nem tarthatjuk valószínűnek, különösen ha meggondoljuk, hogy a két nyelvcsoport érintkezése mindenesetre igen régi, továbbá, hogy köztük egyéb egyezéseket is találunk. Kétségtelen, hogy egyéb egyezések nélkül a magánhangzóilleszkedés nem bizonyíthatná az uráli és a török nyelvek rokonságát, aminthogy hangtani egyezések magukban a nyelvrokonságot nem bizonyítják. (SBTÍLÍ: SÜS. Aik. XXX

6, 102. 1.) A többi, alább tárgyalandó egyezésekkel együtt azonban a magánhangzóilleszkedés fontos bizonyitéka az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolatának. • Alaktani téren figyelemreméltó néhány finnugor (uráli) és török határozórag egyezése. Ablativus: *t ~ *<J. finnugor: m. -1: alól, házul | osztj. -a: toA-tá 'von dórt' (to- 'der, jener') | vog. -1: jdU 'von untén' {iái- 'das untere') | votj. -t | cser. -ts, -té, -ts (-= *-t): tüts 'von aussen' (vö. tűnd 'draussen, ausserhalb') | md. -do, -do, -de, -ta, -to, -te: tolgada, tolgado 'von einer feder' {tolga) | f. -ta, -ta. ~ -a, -á (-= *-da, *-óá): luota 'von' (vö. luona 'bei') | IpS. -t, -de: allét, jülede 'von westen' {allé-, jtíle'west-, westlich'). (SHNNYEI, Finnisch-ugr. Sprw.

s 56—58.) ~ szamojéd -d, -da stb.: J. r/yld 'von untén' | T. lüeada na. | Jen. itoro na. (vö. f. alta ua.) || J. tahad 'von hinten her' | T. takada ua. | Jen. tahado, tehoro ua. (vö. f. takaa -< * takada ua.) (Sarini: SUS. Aik. XXX

6, 22—23.) ~ török: türk da, -dá, -ta, -tá (locativus és ablativus): kayanda 'de la part du khan', jolta 'sur le ehemin' (THOMSIN, Inscr. 22, 41) | ujg. kynda 'aus der hülle' (RADLOFP, Alttürk. Inschr. N. F. 63—64,) | a többi nyelvjárásokban kizárólag locativusi értelemben. (SCHRIRFL, Der lokativ im jakutischen, KSz. X.) | csuv. -ta, -te, -ra, re: ASMABIN

, Mat. 120.1.: locativus. (Ablativus: j-török -dan, -dán, -tan, -tán stb., pl. oszm. avdán 'házból, háztól' stb. [öt? 'ház']). 48