Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A nagyszentmiklósi kincs feliratai és a székely rovásírás

A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat. 1944 július végén egy küldeményt kaptam SZŐKE ISTVÁN székelyföldi bölcsészethallgatótól, a B. Eötvös József-Collegium tagjától. SZŐKE ISTVÁN — mint a küldeményben levő levelében írja — törtónetezakos diák, de különös érdeklődéssel foglalkozik művészettörténettel. így kapott megbízást a Műemlékek Országos Bizottságától, illetőleg Gerevich Tibor professzortól, hogy járja végig Udvarhely megye középkori templomait. E kutató utat SZŐKE ISTVÁN meg is valósította, e útján, Homoródkarácsonyfalva községben, egy rovásírásos kőre bukkant. Leveléhez csatolta a felirat pacskolatát, fényképét és a felirat betűinek maga készítette rajzát. Levelében a feliratos kő elhelyezésére vonatkozólag is közöl egy kis rajzot. Ez a rovásírásos kő a székely írás egyik becses emléke. Mielőtt a hozzá fűződő kérdéseket tárgyalnám, idézem SZŐKE IsTVÁNnak Székelyudvarhelyen, 1944. július 20-án kelt fent említett levelét — majdnem teljes terjedelmében, mert a szükséges tudnivalókat nagy gondossággal közli — és ismertetem azt a két választ, melyet küldeménye vétele után hozzá írott levelemre küldött. „A felirat Homoródkarácsonyfalván (oklándi járás, Oklánd nagyközség mellett) került elő. Az ottani unitárius templom tornya második emeletének északi lőrósablakában található. A rovásírás egy faragott domború kőbe van belekarcolva, illetőleg belevésve [én ritkítom]; a kő az említett, kifelé keskenyedő lőrés szerű ablakocska felső szemöldökkövét képezi. A rovásírást tartalmazó kő alaposan bele van falazva a falba, és ajánlatos lenne a falból való kiemelése, mert a rovásírásos szöveg második [illetőleg első] sorának elején és végén körülbelül egy-egy betű a befalazás miatt nem látszik. 529