Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

182 megjegyzést fűzi FRANKÉ (Beitráge aus chin. Quellen zur Kenntnis der Türkvölker ... 13. 1. 1. j.): „Ez az etimológia nem tesz bizalmatkeltő benyomást, különösen mert a wuhuanok ... és a sien-pik nevét is hegyektől származtatják [a kínaiak].- Idegen nevek etimológiái a kínaiban mindig elővigyázattal kezelendők." Ezt az etimológiát mégis védelmébe vette újabban egy zürichi tudós, J. J. HESS (Der Islam IX, 1918:99—100. 1.). HESS az újperzsa targ 'sisak' szóra utal, mely az ő véleménye szerint eredetileg török szó (bár egyetlen török nyelvben sincs meg), és kiemeli, hogy a türkök híres fegyverkovácsok voltak, továbbá, hogy a kara-kalpak ('fekete sapka') népnév ugyanilyen módon keletkezett. HESS bizonyításának gyöngéire már MUNKÁCSI BERNÁT rámutatott (KCsA. I, 59 skk.: Die Bedeutung des Namene der Türken). MUNKÁCSI azt hiszi, hogy a szóbanforgó kínai etimológia olyan módon keletkezett, hogy a régi kínai *tu-lu-kü-t, mely a türk népnév kínai alakja, összefüggésbe hozták a 6isak török-mongol nevével (csagatáj duluya, mongol duyulya stb.). HESS és MUNKÁCSI fejtegetéseihez mellékesen megjegyzem, hogy a fenti kínai etimológia magyarázása alkalmával már SCHOTT idézte az újperzsa targ és a török tuyulya alakokat (Über das Altai'sche ... Sprachengeschlecht. Berlin, 1849.12.1.). Az újabb irodalomban számos etimológiája van a türk népnévnek, melyek tudományosan szintén értéktelenek. HAMMER (Gesch. des Osm. Reiches I, 1) a következőket írja: „A nép őse Türk . . . minden valószínűség szerint Herodotos Targitaos-a és a Szentírás Togharmá-ja." FRANZ v. ERDMANN „Temudschin der Unerschütterliche" (Lipcse, 1862.) c. munkájában a türk nevet a „Turier, Taurier, Tyriten, Toreten, Turanier, Taurisker, Turken, Turmenen, Taurmenen, Turkmánen, Turkománen, Truehmenen" nevekkel veti Ö66ze (43. 1.; a 41. 1. jegyzetében a thrák népnév is ebben az összefüggésben szerepel). Még szélesebb alapon magyarázza e nevet HEINRICH WINKLER (Orientalisches Archiv I, 179—80), kinek véleménye szerint a magyar, vogul, mongol, ugor, ujgur, hungar, dzungar, tunguz, bolgár, — továbbá a jurák, türk népnevek egy és ugyanazon név változatai. S. W. KOELLE a tartar [így!] nevet egy tar- 'ziehen' gyökérből magyarázza s a türk-öt egy tur-, tür- vagy tirgyökérből, ugyanazon vagy hasonló jelentéssel. A két név hasonlóságát a két nep életmódjának hasonlóságával magyarázza. (Journal of the Royal Asiatic Society N. S. XIV, 125 6kk.; idézi FRANKÉ, Beitráge 10. 1. 2. j.) FIÓK KÁROLY szerint a név eredeti alakja turku (vö. kínai tu-kiu), s ez a szó azoknak a szkítháknak a nyelvén, kik a Káspi-tó mellett laktak, 'tónál lakó ember'-t jelent; 40