Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
129 perzsában a diraq 'árboc', dirnáq 'köröm', durná 'daru' szavakban is, melyek szintén a törökből való kölcsönzések « tör. direk, dirnak, durna). Az a kritérium pedig, melynek alapján a perzsa dilmádí szót B kipcsakból való átvételnek gondolom, a második szótag hosszú á-ja. Ez az â egy török tiknai(dí) alakra mutat, amely — mint láttuk — kippsak alak. Egy török tümec átvétele esetén a perzsában a második szótagban rövid a(d) magánhangzó volna, mint ezt a következő török jövevényszavak mutatják: a) p. dlrak 'árboc' < tör. direk; p. (ürak 'kenyér' < tör. törek; p. tuiak 'ágy' < tör. töiek; p. takar 'kerék' < tör. teker; p. tora 'törvény* < tör. töre; p. titok 'bárányhimlő' < tör. titek. b) p. dirnáq 'köröm' < tör. dirnak; durná 'daru' < tör. durna; p. uláy 'szamár' < tör. t day; p. tomáq 'buzogány' < tör. tomak; p. udíöq 'tűzhely' < < tör. odíak; p. toqmáq 'kalapács' < tör. tokmak; p. tápár 'futár' < tör. tapar* Ami pedig a perzsa tilmáti alakot illeti, ezt alighanem a mongol kor ujgur hivatalnokai terjesztették el. A fent kifejtettek szerint a tilmáti a-ja ujgur tilmáti alakra mutat, de ez a hosszú á a perzsa dilmádí hatására is előállhatott, tehát az sem lehetetlen, hogy a perzsa tUmáti egy ujgur tilmáti átvétele. A perzsa dilmádí azután átment mindazokba a török nyelvekbe, amelyek közvetlenül a perzsa nyelv hatása alatt állanak, éspedig csak ezekbe. így magyarázható a tiirkmen dilmát, az oszmánli dilmat, az azerbajdzsáni dilmandí, a csagatáj, özbek tümai(dí) (itt a szókezdő d-nek t-re változása a til 'nyelv' szó hatására történt). Idegen eredet mellett tanúskodó alaknak tartja a tiirkmen dümát-ot JYBKANXALLIO is (8.1.), a második szótag hosszúsága alapján, de persze más háttérrel: ő a t'ilmat ~ tilmet szót egyáltalában idegen eredetűnek tartja. 7. A til ~ tűnek természetesen sok származéka van. Ezeknek legnagyobb része most nem érdekel bennünket, de annál jobban érdekelnek egyes származékok. Először is előttünk van három szó, amely a til ~ tű származékának látszik — nekem egyelőre egészen érthetetlen képzéssel és 'tolmács' jelentéssel, s egy negyedik szó, szintén 'tolmács' jelentéssel és világos képzéssel: 1. Oszm. dűtar 'tolmács', isztanbuli tájszó, a kitűnő Söz Derleme Dergisi (= SözDD) adata. Illeszkedés nélkül, ismeretlen képzővel. Perzsa szónak gondolná az ember, de a perzsában nincs ilyen. 2. Oszm. dilban 'tolmács'. Az oszmánli nyelvtörténeti szótár, a Tamklariyle Tarama Sözliigü Hl. kötetében. Az adat egy XV111. századi verses regényből, Battál Gázi történetéből való. A szótár idézi a verset is, melyben előfordul: Yetmiş ilci dili bildi, söyleşir dilban ile 'hetvenkét nyelven tudott, tárgyal a dtíóan-okkal'. Sem a hangalak (i, í?, a, ál), sem a jelentés nincs minden kétséget kizárólag biztosítva, de azt hiszem, mindkettőt jól adja a szótár. 3. dilbend 'tolmács*. XIV. századi, kairói török adat. ( V ELET ÍZBUDAK, El-îdrâk Haşiyesi.) Ez is perzsa szónak látszik, van is ilyen perzsa szó, de egészen más jelentéssel. 4. A negyedik idetartozó adat Ibn Mühenná'-nál van (1300 körül): tifi)ldam, 'tolmács' ós 'hangos szavú' (ed. MU'ALLÍM RIF'AT, 140. 1.). APTULLAH B ATTAL átírásában: tildam. Ez a til 'nyelv' szó, a jól ismert -dam, -dem 4 E szavak összeállításánál felhasználtam GAÁL LÁSZLÓ nak az új perzsa nyelv török jövevényszavaira vonatkozó jegyzeteit. 374
