Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
148 17. Az oszmánli tapqur szó jelentése tehát különösen 'emberekből vagy barmokból álló sor; bizonyos heveder-fajta, öv'. Mindkét jelentés megvan a csagatájban is. Nem találtunk ezzel szemben olyan adatot, mely szerint a tapqur szó 'szekértábor'-t jelentene a csagatájban vagy az oszmánliban. FEKETE LAJOSSHI átnéztük a rendelkezésünkre álló török történelmi forrásművek szóbajövő helyeit; tapqur-ra egyáltalában nem akadtunk, a tabur szó pedig kizárólag 'keresztyén tábor' jelentéssel fordult elő. TAESCHNEB professzor is közölte velem kérdésemre, hogy nem emlékszik arra, hogy valaha is találkozott volna török szövegben a tapqur 'szekérvár'-ral. A régi történelmi szövegekben gyakran esik szekérvárról szó. Nem akadtunk azonban olyan példára, amikor a szekérvárt toóitr-nak vagy tapqur-nak nevezték volna. A tabur szó használatáról beszélve idéztem már néhány példát; most, amidőn a 'szekérvár' török megfelelőjét keressük, idézek még egy párat, melyekre FEKETE LAJOS hívta fel a figyelmemet. A várnai csata leírásában, a Tevârîh-i âl-i 'Osmân-ban a következőket olvassuk: (ed. GfESE, 70: 3—4): andanaor/ra jegiíeri ve 'azab girü qalan hâzır olan (eriile káfirir) 'arabası üzenne geldiler. Tehát 'szekérvár' = 'araba 'szekér(8or)'. A rigómezei csata leírásában (1488) a Tevarih-i Al-i 'Osmân-ban (ed. GIBSE, 72) a keresztyének szekérvárát több ízben szintén 'araba 'szekér(sor)'nak nevezik f,,káfirlerirj... qirilmajanir) bázisi-ki gine 'arabja girdiler... andan sorjra ğâziler 'arabaji ortaja aldılar... andan sotjra 'arabada olan kâfirler. .. müslümanlar dahi 'arabaji ortaja aldılar..."). Sa'iídaddln (meghalt 1599-ben) ugyanennek a csatának a leírásában a keresztyének szekérvárát arabalar hişari 'szekerekből álló vár'-nak mondja (I, 397). 1526, Mohaéname (ed. PAVET DE COURTEILLE, 84. 1.): efrőf ve eknáfini top arabalarla ihâfa edüp hişâr-i üstüvâr etti 'erős várat alkotott, ágyúszekerekkel véve körül magát'. A Buda birtokáért folyó harcokban, 1541-ben, a keresztyén tábort egy névtelen szerző, illetőleg művének folytatója, dö'ire tkp. 'kör'-nek nevezi (ed. GIBSE, török szöveg 148: 28; REDHOUSEnál e jelentés hiányzik). Különösen értékes egy II. Bájezid korából származó adat, melyben a körülkerített tábor egy régi oszmán-török elnevezésével találkozunk (Tevarih-i Al-i 'Osman, ed. GIESE, 129: 2 és kk.). Arról van szó, hogy a tevéket a tábor körül állítják fel, és ezt a tábort toqat-nak (^s) nevezik. 18. A mongol nyelvet illetőleg 'szekérvár'-ra a következő szót találom forrásaimban: (Kow.) kürije(n) 'enclos, clóture, palissade, mur, muraille; camp (castra)', illetőleg (kaim. RAMSTEDT) kürt 'Ring, Lager, Kloster (die Zelte sínd ringweise geordnet), Hof', tserygxn lcürt 'a sereg szekérvára, tábor' (vö. LIGETI: NyK. XLVIII, 336), és ezt a szót használják a csagatájban is a szekérvár jelölésére, 1. PDC. Ó'J/" 'cercle formé par une armée qui enceint quelque chose; espóce de camp retranché formé á l'aide de chariots rangés en cercle*. Értékes adalékokat szolgáltat a szó történetéhez BUDAGOV (s. v. km), ha ezek jelenleg nem is érintenek minket közelebbről. Ez a mongol szó előfordul már a Qutadgu Biligben és az OguznSméban (küri[j]en), és behatolt a perzsába is: (STEINGASS) gürün 'the rendezvous of an army; an assembly-room'. A kumükben: guren 'karám' (KSz. XII, LIGETI: NyK. XLIX, 268), az altaji nyelvjárásokban: tel. leb. küer. sor 360
