Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

126 R

ADL. kürâ 'Kranz, Hutrand; der Ort wo die Hochzeit gefeiert wird; der einen Ort umgebende Erdw&ll, ein Kranz von Leuten; (sor) der Rand (einer Schüssel, Tenne) stb. 19. És ha mongol eredetű a tabqur szó, akkor nem lehet az oszmánliban tabur, minthogy a bq > -ó-féle változások még a mongol korszak előtt zajlottak le az oezmánli ősében. A magyar eredetű oezmánli tabur 'tábor, csapat' és az oszmánli tapqur 'sor', mely a mongol eredetű keleti-török tapqur 'sor, csapat' szóra vezethető vissza, teljesen függetlenek egymástól, és téves nyomon jártunk, amikor azonosítottuk a kettőt. 20. Azok a turkológiai lidércfények, melyek olyan csúnyán megtréfálták az oszmánli lexikográfusokat, utóbb pedig MELICH JÁNOSÍ és engem, nem kímélték meg P

AIS DEZSŐ kollégámat sem. Velünk együtt ő is meg volt győződve a két szó azonosságáról, tőlünk eltérőleg azonban a tapqur és taóur-ban a tap- 'találni, kapni, szerezni' igéből (RADLOFF) az ismert -qur és -tur suffixummal képzett szavakat látott (NyK. XLIX, 1935, 302 és kk. és Ung. Jb. XV, 1936, 608 és kk.). E mellett különösképpen » következő adatok látszanak szólani : alt. stb. tabii- 'egyesülni'; csag. dabir 'térd (

P

AIS DEZSŐ szerint eredetileg nyilván 'tag, izület', a tap- igető származéka), tel. RADL. tabir játék neve: 'man teilt sich in zwei Partéién, jede Partei fasst sich bei den H&nden und geht singend gegen den Gegner vor; wer einen Gegner durchlásst, muss zu den Gegnern übergehen'; P

AIS DEZSŐ szerint eredetileg: 'fogó, fogódzó —*• fogódzó sor', ismét a top-igéből; kaz. tapqir '-szor' (vö. magy. -szor, a szer 'sor' szóból; a tap- igéből, eredetileg 'sor' jelentéssel). Ez a magyarázat igen meggyőzőnek látszott, én is annak éreztem eredetileg; ha tekintetbe vesszük azonban a fent elmondottakat, tarthatatlannak bizonyul. Tulajdonképpen felesleges ehhez még további megjegyzéseket fűzni, ha mégis megteszem, ez azért történik, mivel a tárgyalandó kérdések összefüggésben állnak fenti fejtegetéseimmel. T i. bizonyos turkológiai források megbízhatatlanságáról és a mongol tapqur szó további török megfeleléseiről van szó. A csagatáj dabir 'térd' — amint ezt már THÚRY, Behdset-ul-lugat, 27. 1. bebizonyította — sajtóhibán alapul, a helyes alak a jólismert diz, arab Írással >->. Ez az alak a hibáktól hemzsegő Calcuttái Szótárban s-> (dbr) alakban szerepel, és ezt a hibás alakot sorra felvették más szótárak is (Z

ENKER 423: debr, BUDAGOV 552: debr, RADLOFF: dabir). A teleut tabir eredetileg nem azt jelenti, hogy 'fogó, fogódzó'. Megtaláljuk a szót BASKAKOV—TOSCAKOVA altaj

i (ojrot) szótárában is (Moszkva, 1947), mégpedig a tabir-qoioq 'necHH JUIH npyx xopoB' kifejezésben; qoiaq 'dal'-t. jelent és tabir nem egyéb, mint kettős, két hangú, a P

AIS DEZSŐ által idézett teleut szó jelentése tehát 'két sorban folyó játék'. Az altaji-teleut tabir a mi mongol dapqur 'kettős' szavunkra megy vissza. A mongol q eltűnését az altajiban a *tapqur > *tapqir > tabir változással magyarázhatjuk. Vö. alt. qulaq 'fül' < qulqaq, kürák 'szükséges' < lcdrg&k, ámgáktü- ~ amaktá- 'mászni (gyerekről)'. Ugyanarról a változásról van szó, melyből mi 1935-ben kiindultunk; itt valóban megtörtént a tapqur > tabir változás. 361