Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
148 16. Ettől kezdve szótárról szótárra vándorol a tapqur szó 'szekérvár' jelentése, ha nem is kerül bele mindegyikbe. Először SKJCH SULEJMÁN Efendi csagatáj szótárában találkozunk vele (1877), melyről már előbb szó esett. A sejk más egyebet is átvett AHMED VEFÍQ művéből. A nyelvi tények talaján áll a kis névtelen Diet, de poche ottoman-français (Constantinople, 1877), ahol a következőket olvassuk: tapqur 'ligne ou cercle des chevaux attachés (pour paître); sangle, surfaix'; diz tapquru 'jarretiére'. Mindez, más források adataival összevetve, a valóságos nyelvhasználatot tükrözi. A 'szekérvár' jelentés ezután a nagy REDHOUSE-ban bukkan fel (1890): ,,tapqur '(originally) a camp surrounded with carts chained together for defence (whence tabur)-, a line or circle of horses tethered; a girth or surcingle'." Az „originally" és „whence tabur" kifejezés arra utal, hogy REDHOUSE az első jelentést AHMED VEFÍQ hatására vette fel szótárába, és hogy, ha homályos formában is, azt az érzését juttatja kifejezésre, hogy ezt a jelentést nem igazolja a beszélt nyelv, nem igazolják szövegek, — ahogyan ezt AHMED VEFÍQ pasánál is láttuk. Az sincs kizárva azonban, hogy itt AHMED VEFÍQ pasa maga is közreműködött. A szótár előszavában HENRY O. DWIQHT azt írja, hogy REDHOUSE a szótár sajté alá rendezése idején nem tartózkodott Konstantinápolyban. A még hátralévő munkálatokat egy bizottság végezte, mely nemcsak elhagyta az anyag jelentékeny részét, „but the verification of many idioms and technical expressions have been confided necessarily to the Committee." És „for aid in this and other parts of its onerous undertaking the Committee is under unusual obligations to H. H. Ahmed Vefiq Pasha." Emellett REDHOUSE felveszi a csagatáj ,, dapqur, vulg. tapqur ,a girth or surcingle'" adatot — akárcsak AHMED VEFÍQ —, mely d-jével semmiképp sem való az oszmán-török szótárba. A kitűnő CHL0B08 (1899) nem követi AHMED VEFÍQ-et; a tabqur-nál ezt a jelentést adja: aeıçd, rd£ıç; PTUÇOÇ IPÂÇ xgaTcöv TÓ émaéXXiov batov' tehát 'sor' és 'heveder'. Ezzel szemben SAMÍ BEJ Qámüs-i Türkí-je kizárólag a 'szekérvár' jelentést adja (megemlíti a tapqur qolani-t is), természetesen AHMED VEFÍQ szófejtésével. RADLOFF (1905) VAMBÉBY alapján idézi a csagatáj tapqur-1, második jelentésként a 'faul'-t adja, mely nem tartozik ide;* majd a dapqur 'Regiment, Heer' adatot közli és az oszmán-török tapqur-nál a következő jelentéseket adja: 'Gürtel; Pallisaden-Einzáunung [minek az alapján?]; die Reihe, die Linie, besonders Pferde oder anderes Vieh in Reihen aufgestellt, die Wagenburg'; az állítólagos oszmán-török dapqur 'Gurt, Gürtel' nála mint csagatáj szó szerepel, melyet REDHOUSE-IXSI idéz. Különös súllyal esnek a latba az igen jó oszmán-török nyelvjárási szótár adatai (III. k., 1947). Itt a tapkur szót 'kafile, dizi', azaz 'sor' értelmezéssel találjuk (Ván). • A tel. kaz. özb. stb. RADL. tapqir 'erfinderisch, scharfsinnig' és a csag. PDC. tabqur 'paresseux' összetartoznak, szabályos képzések a tap- 'találni' igéből. A 'találékony' jelentésből alakult a 'lusta', vö. kir. RADL. SÖS tap- 'Ausreden, Ausflüchte finden', s. v. tap-). Itt emlitem meg a csag. PDC. tabqur 'imposition extraordinaire'-t is, amely a mong. dabqur 'dupla' szóhoz tartozik. Az „Anadilden Derlemeler" c. oszmánli nyelvjárási szótár a taplnr1 'azonos kiterjedésű kertrészek' jelentéesel ismeri (pl. sizin bostan hangi tapkxrda 'melyik tapqirban van a kertetek?'). 359
