Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

148 Egy másik speciális jelentésével a diztapquru 'harisnyakötő' kifejezésben találkozunk (AHMED VEFÍQ REDH.), a legújabb szótárak ezt sem idézik már. Ami pedig a régibb szótárakat illeti (mármint azokat, melyek rendelkezésemre állanak), MOLINO (1641) nem ismeri a szót. MENINSKI (1677) 'cingula superior, seu supra ephippium; Obergurt; sopracinghia; sangle par dessus la selle, surfaix; Sot!'

1 jelentéssel ismeri a szót. ES'AD EFENDI a Lehdzet-el-luğât-ban (XVIII. sz.) ugyanezt a jelentést adja, hasonlóképpen a XIX. század közepe táján szerkesztett szótárak, (gy BIANCHI—KIEFFEK és Z

ENKER. HANDJÉRI (Moszkva, 1840) camp cim szó alatt egész sereg szót idéz a 'tábor, erődített tábor'-ra; ennek ellenére nem találkozunk nála, legalább is ezen a helyen, sem tabur-T&\, sem tapqur-ral. REDHOUSE török-angol szótárának 1857-es kiadásában a tabu r-t találjuk ('a battalion; a column [of march or attack]; a certain large number [of people]' tapqur azonban nem szerepel. A XIX. század második feléig tehát nem találkozunk sem szövegekben, sem szótárakban az oszmánli tapqur 'szekérvár' szóval. 15. 1876-ban jelent meg AHMED VEFÍQ pasa szótárának első kiadása, a Lehdze-i Osmani. AHMED VEFÍQ a török kulturális mozgalom előfutára volt, foglalkozott a keleti törökkel, és amint ismeretes, felvett szótárába csagatáj szavakat is. . A tabur ugyanabban a jelentésben szerepel nála, mint a többi szótárban; megjegyzi azonban, hogy a tabur szó tapqur-ból ered (tabqur mufuiffefi). Megállapíthatjuk tehát, hogy forrásaink szerint AHMED VEFÍQ volt az, aki a tabur1 a tapqur-ral összefüggésbe hozta. A tapqur-nál azt mondja, hogy a szót dapqur-nak is írják. Ez, amint fentebb mondottam, csagatáj alak. Ehhez hozzáfűzi, hogy tapqur a qur 'kör stb.' szóval (1. fent) függ össze (muhaffefi qur). Leglényegesebb azonban az utolsó észrevétele, amikor is azt állítja, hogy ,,a régi törökben" a szó négyszögletes, megerősített helyet is jelentett, amely úgy jött létre, hogy a szekereket láncokkal egybe fűzték. Itt jelenik meg a rendelkezésemre álló forrásokban először — a tapqur > tabur etimológiával együtt — a tapqur szó 'szekérvár' jelentése. Hogyan keletkezett ez a magyarázat? Valamilyen forrás, szótár, szöveg, vagy talán az egykorú nyelvhasználat szolgált a pasának alapul ? Aligha. A csagatájból 'csapat, hadseregrész' jelentéssel ismerte a t(d)apqur szót, egy percig sem kételkedett abban, hogy a tabur 'had... hadseregiész, szekérvár' és a tapqur 'hadseregrész' egy és ugyanaz a szó: feltette tehát, és szótárában tényként regisztrálta, hogy tapqur — véleménye szerint a tabur régies formája — a régi törökben 'szekérvár'-at is jelentett. Sokat mond maga az a kifejezés is, melyet használ: „a régi törökben, a régi törököknél (qadxrti ttrák beininde)". Ez annyit tesz, hogy a tapqur szó 'szekérvár'jelentése nem az oszmánliban, hanem a régi törökben élt. AHMED VEFÍQ számára a „régi török" fogalma meglehetősen ködös valami. Nem tudja, és 1876-ban nem is tudhatta, hogy a „régi török" nyelv nem is ismerte a tapqur szót. A csagatáj eszköz volt számára a régi török nyelv rekonstruálásához. •A lengyel tork 'zabola, török kantér'-hoz vö. KARLOWICZ — KRYNSKI—NIEDZWIKDZKI, Slownik jezyka polskiego. VII. Warezawa, 1919, 85, továbbá A. BRÜCKNER az Encyklopedya polska sorozatban: Jezyk polski i jego historya, I. 141 — 142 (W Krakowie, 1915). KIRÁLY PÉTER közlése. ' 358