Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

100 Háromszótagos alakok: Abu Haji.» quruyi 'karvaly' (első szótagbeli u-val), csag. (PAVKT DE COURTEILLE) q.rayu 'épervier, oiscau de proio' (uo. qiryu 'épervier, oiscau de proie'). Van azután a szónak egy megint más típusba tartozó változata, egy második szótagbeli szabályos váltakozással, melyet magyar szempontból különösen fontosnak tartok. Ez az alak a qiryaj: 6zag. RADL. qiryajaq 'falco apivorus — KonmiKT,'; kturk. RADL. qiryaj 'ein kleiner Raubvogel'; özb. ACHMEDÉANOV—IL'JAZOV (1931.) qiryaj'KOIISHKL'; oszm. REDH. qlrqav, qiryaj 'a 6parrow-hawk (karvaly)'. Van olyan alakunk is, melynek első szótagjában a van: kturk. qaryaj 'accipiter nisus' (J. S

CULLY, Shaw szótárának függelékében). Hogy mindezek a ézavak. összetartoznak, hogy ezek mind a karvaly török nevévek változatai, abban kételkedni nem lehet. És az is bizonyos, amint már MUNKÁCSI mondotta, hogy a magyar karvaly is ebbe a 6zócsaládba tartozik, illetőleg, mint VÖNÖCZKY SCHENÉ JAKAB nem nyelvész létére helyesebben feltette, hogy a karvaly a török qiryaj-téle alakokkal hozható kapcsolatba. Nekem is ez a meggyőződésem. A török szó első szótagbeli i hangjának magyar a megfelelése szabályos; ezt a megfelelést látjuk a Sajt ^ török ilyit és gyalom ^ török jilim szókban is. GOMBOCZ a BTLw. írása idején ezt a hangmegfelelést, illetőleg ezeket a szómegfeleléseket kétesnek tartotta (i. m. 151), de később, PAASONEN megjegyzéseinek a hatása alatt (NyK. XLII, 57—8) megváltoztatta a török i magyar a megfelelésre vonatkozó véleményét. < A török y hangnak szabályosan felel meg a magyar v; ilyen megfelelést találunk a magyar orv, ősmagyar *urvu szóban, melynek oyri > *oryl a török megfelelője.

1 Fogas kérdés azonban a magyar 6zóvégi -ly a török -j helyén. És erre nem is tudtam volna feleletet adni, ha LIGETI LAJOS nem közli velem, hogy ő a török turumtaj ^ magyar torontál egyeztetés esetében a szóvégi -j -l megfelelést szabályosnak tartja, mely magyar fejlődéssel magyarázható, sőt hogy ő a karvaly magyarázatát is évek óta készül megírni, s e szó végének kérdését is idetartozónak gondolja. (Mikor az utóbbit közölte velem, cikkem már meg volt írva, s nem állhattam meg, hogy a sólyom-va&\ együtt ki ne adjam.) Erről tehát én nem beszélek.* 1 Vö. MÉSZÖLY : MNy. XXIV, 32—3. * Nem lehetetlen, hogy a török qiryu, qirylj, qiryaj 'karvaly' stb. a qlr 'szürke' szó származéka (a madár színe ennek nem mond ellent, a karvaly fő-színe a szürke), de azért nem hiszem, hogy a magyar karvaly egyeztethető volna az ó-oszmánli (ZAJ. II) qlryll 'grisaitre, chargée d'année6\ Káé-fari 'am Beginn des Greiseoalters stehend', HOUTSMA 'Greie' szóval, mely a karvaly Ip-jét megmagyarázná. Ross (i. c. 275) lehetségesnek tartja, hogy a qirghuy a qlr- 'törni' származéka. 350