Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

Sólyom, karvaly. Mostanában jelent meg VÖNÖCZKY SCHENK JAKAB „Magyar solymászfnadárnevek" című munkájának második része;— az első része pár évvel ezelőtt látott napvilágot.

1 Bár a munka szerzője nem nyelvész, hanem ornitológus, és így feladata a madárnevek kutatásában a leírás, az egyes nevek használatának, az egyes nevekkel jelzett madárfajoknak a leírása: műve mégis tulajdonképen történeti érdekű, — nagy buzgalommal, széleskörű irodalmi ismeretek alapján összegyűjtött gazdag névanyaga pedig magától kírtálkozik a nyelvész számára történeti kutatásokra. Nagy örömmel olvastam én is VÖNÖCZKY SCHENK JAKAB munkáját, és ennek az olvasmánynak az eredménye a következő két szómagyarázat. Sólyom. A sólyom szóra az OklSz. az első — tulajdonnévi — adatot 1216/1230-ból nyújtja: Pousa filio Sovlum. 1229-ből való ez az adat: „Pousa filio Soulum"; 1231/1257-ből ez: „Posa filio Solum". Később sok adatunk van a szóra a Sólyomkő névben: * SCHENK JAKAB, Magyar Bolymászmarlárnevek. I. Turul-zongor-kerecsen. Bp., 1939. (Kny. az Aquila XL1I—XLVI. 1935-1938. kötetéből.) — VÖNÖCZKY SCHENK JAKAB, Magyar solymászmadárnevck. II. Befejező rész. Bp., 1942. (Kny. az Aquila XLVI—IL. 1939—1942. kötetéből) 346