Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

használhatók. Az oszmánli őstörök *i mellett látszik tanúskodni, ennek azonban ellentmond a magyar kép kíp (*i esetében egészen más fejlődést várnánk a magyarban). — Az óegyh! szláv kapt>-ró\: PAASONEN—MIKKOLA: Wörter u. Sachen VI, 143; MELEGDI JÁNOS. MNy. X, 359. késik R., N. kis-) < bolg. *kei-. Vö. S

TEIN'S MSS.— THOMSEN kitti 'late' | Kâiğ. B

ROCK, kil- 'sich verspaten', kii 'lange Zeit, spát', kilü 'Nacht' | ujg. kilmüt[d fin ara 'bald, in Kürze' (

M

ÜLLER

, Uig. III, 26:16. 46:19), kii 'lange' (v. GABAIN, HTS.), kel 'tárd' (PELLIOT, KalyPüp.) | Ibn Müh. kil'késlekedik' (

A

PTULLAH B

ATTAL feleslegesen kiiik-re javítja az adatot) | Abû-Hayyân kii- 'késlekedik', kilik- 'ua.' | HOUTSMA, Gloss, kii- 'tráge sein', kidén 'Nacht' | CC. kelov „trege", ehel 'tarde' | ó-oszm. gel, oszm. gül 'késő', gedzü > güdéü 'éjtszaka' (VÁMB., Altosm. gadéü 'Abend' és gidéü 'Nacht') J turkom. ALIEV—BORIEV gli 'késő, későn', gidéa 'éjtszaka' | kirg. RADL. kei 'spát, Abend' | kaz. BÁLINT kii 'este' | jak. kiüsd (kittsan) 'Abend; am Abend' | csuv. P

A AS. kas 'Abend'. B

ERNEKER (EtWb. I, 672) tévesen tartja a magyar szót szláv eredetűnek. ködmön (R. küdmtnüs 1317., kldmln, ködmin) < bolg. *kidmün. Vö. OrchFelir., ujg. küdimlig (RAMSTEDT: JSFOU. XXX, 3:60) | ujg. kadim 'ruha' | Küsg. B

ROCK. küS- 'anziehen', külgü, küöüt 'Kleidung' | 'AibHaq. kedim (KOWALSKI: KCSA. I, 428) | HOUTSMA, Gloss.' küi- 'sich anziehen' | AbûHayyân ícüy- | CC. kei- | tar., csag., kturk. RADL. küi- 'anziehen' | sór RADL. küs- | szag., kojb., kacs. RADL. kes- | szoj. RADL. küt- | oszm. gij-, güj- (a gij- valószínűleg a güj-bői fejlődött, vö. VÁMB., Altosm. güj- és güjin-)

1 | turkom. ALIEV—BORIEV gej-, gejdir- | alt., tel., leb., küer., kirg., kkirg., kaz., sór RADL. JFCL- | oszm., krm. RADL. gl-. kölyű (R. kilő, kllyő, killő, külú, külyű, kölő, külü) < bolg. *kiliy. Vö. csuv. PAAS. kils 'nagy famozsár, zúzóteknő', kizip 'zúzó' < *kils sap | turkom. ALIEV—BORIEV keli 'mozsár'. A többi forrásokban csak olyan alakokat találunk, amelyek első szótagbeli *Ö-re mutatnak (1. GOMBOCZ, B-TLW. S. V.; pótlandó: HOUTSMA küli 'Mörserkeule für Getreide'). ölyű, ölyv (R. ül(y)ü, llyő, llyű N. t

ll(l)ü) < bolg. *iliy. Vö. mong. elije < *elige. A szó a törökben nem fordul elő, de a feltett bolgár alak szabályos megfelelője a mongol 6zónak (vö. LIGETI: MNy. XXXI, 39, NyK. XLIX, 238 és az ott idézett irodalmat). öreg (R. Ireg, örög) < bolg. *erik. Vö. Küsg. B

ROCK. 1 Ax ó-oszm. givilr-, givir- 'eintreten lassen, bringen, hineinfűhren, hereinkcmmen lassen' (VAMB., Altosm.), 'mettre (un habit)' (ZAJ}CZKOWSKI, Études I.) aligha tartozik ide (vokalizmus, jelentés); SCHINE., Rabgh. 20. §.: kiyiir'eintreten lassen'. 341