Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
« erő (R. érő, örö is) < bolg. "eriy. Vö. Jen Fel. ürk 'Starke' | OıchFelir. <irklig 'erős' | STEIN'S MSS. —THOMSEN /irklig | ujg. <irk 'erő', irklat- 'bezwingen' (?, BANG —v. GABAIN, TTIndex) ! Kü<g. BROCK, ark 'Macht' | Ibn Müh. irklig 'hatalmon levő' (vö. 'AibHaq. ark ) | Abû-Hayyân (irk 'erő' (vö. EtSz.). gyékény (R. gyíkiny; előfordul gyölcény alak is). Azok a török megfelelők, melyek GOMBOCZ művének megírása idején ismeretesek voltak, — t. i. CC. jegein, csag. jakün, jügün, alt. jakktin, kaz. jikön, kirg. diigün, csuv. ûac.an — bolgár "ízükön alakra mutattak (vö.: RXSANEN, TschuwLehnwTscher. 36: KANMSTO, TatLehnwWog. 86). Ha azonban tekintetbe vesszük a következő alakokat: ujg. igün 'Rohrkolben' (MÜLLER, Uig. III, 71, 1; id. BROCKELMANN, MW. jigün al.), Küsg. jigün 'Schilf, Abû-Hayyân jigin 'gyékény', — akkor világos, hogy a magyarba átkerült bolgár alak első szótagjában zárt e volt. 1 gyümölcs (R. gyimilcs, gyimülcs, gyémélcs, gyémülcs, gyilmülc8 stb.) < bolg "dzimis. Vö. S TEIN'S MSS.—THOMSEN ji'eszik' | ujg. jimis 'Frucht' ( B ANG— v. GABAIN, TTIndex; v. LE COQ, Man. I; PELLIOT, KalyPáp.), ji- (Man. I; RACHMATI, Heilkunde), ji-, jü- (TTInd.) 'essen', jemis 'Obst' (RADLOFF—MALOV, UigSprachd.) | Kûsğ. B ROCK, jümis, jimis 'Obst' ] "AibHaq. je- (KOWALSKI: KC6A. I, 428) | HOUTSMA, Gloss. jümis 'Frucht', de fim 'Futter' | Ibn Müh. fi- 'eszik' | AbûHayvân jümis, jü-, jüm | oszm. QT. jtimik vagy jimik \ azerb. je- 'eszik' (MittSemOrSprW. VI, 173) | turkom. ALIEV—BORIEV I- 'eszik', imik 'gyümölcs' | csuv. PAAS. sim»s 'étel', ki- 'eszik' | jak. 8iü- 'essen'. kép (R., N. kip) < bolg. "kep. Vö. Kâsğ. B ROCK, kib 'Muster, Leisten, Ebenbild' | Ibn Müh. kip 'amit a földre terítenek' Abû-Hayyân küp 'forma, modell, kaptafa' és kibi 'mint' CC. kibi 'mint' | oszm. gibi (R. bigi) 'ua.' | kaz. BÁLINT kibak, küilak, kilk 'ua.' | bask, kaba, kabak 'ua.' | mis. kQbQk 'ua'. 2 I tel., alt., leb., sór R ,ADL. küp 'Maass, Modell, Leisten, Schema' | jak. kiüb 'Form, Geştalt' | csuv. P AAS. -ptk, csuv. MÉSZÁROS -pak, p'ék ós (Pöskert) -kap 'mint, -ként'. (Vö. PAASONEN: NyK. XLII, 48; GÓMBOCZ: MNy. XII, 2; B EKE: KSZ. XV, 350.) — LIGETI (MNy. XXXIV, 70): Kasğ. kib, kibi, kibi | szeldzs. glbi (vö. még a jakut alakot). A küp alak a mongolból való kölcsönzés. A kazáni és baskír alakok az eredeti vokalizmus megállapításánál nem 1 A szó török megfelelőihez mellékesen hozzácsatolhatjuk HOUTSMA szójegyzékének jakün és ZAjACZKOWSKinak jtlgan 'jonc, roseau; natte' adatát. HOUTSMA szójegyzéke szerint a jakün jelentése az arabban 'V a s î r', s ezt a kiadó tévesen fordítja 'Natter'nek 'Matte' helyett; a hiba keletkezeséhez talán hozzájárult a francia natte 'gyékény' szó is. * Az ó os<m. yib 'Ebenbild, Bild', melyet GOMBOCZ VÁMBÉRY (Altosni. Spracbst. 169) után idéz, nincs igazolva. A VÁMBÉRYnél található mondatban nem gib, hanem a jól ismert gibi szerepel. 340
