Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
kőgűlümdnk, kögüldügum alakokat a kazáni kügelóemmel (a kők 'kék' származékai). A. v. GABAIN a jatil 'zöld' és gtrii 'vörös' szókat is denominalis -I képzővel magyarázza (Alttürk. Gr. 75. §). A török szó jelentése általában 'húg', de a hasonló rokonságnevek gyakori jelentésváltozásának tünete itt is jelentkezik: KÁSÓABÍ 'sógornő'féle jelentést ad ('jüngere Schwester des Mannes'), ugyanilyen jelentést látunk IBN MüHHNNÁnál, a csuvasban meg az eredeti nőnemű jelentés himneművé vélt, 'húg' helyett 'öcs* jelentést látunk. A szó a csuvasból átment a votjákba is: iiglar 'jüngerer Brader meines Mannes' (1. RISÍNHN : FUF. XXIII, 108); az itteni jelentés tehát megfelel a magyar tüv 'levir'jelentésének. Megjegyzendő, hogy R ÂS İ N E N a votjék szó végzetét a török ár>csuv. ar 'Mann, Knabe' szóval magyarázza, ami a jelentés himneművé válását is érthetővé tenné, de hiszen ez a változás már a csuvasban megtörtént a nélkül, hogy az or végzet mutatkoznék. Hangtani tekintetben — azt hiszem — nincsen magyarázni való. SzAk. A szűk ma leginkább 'angnstus — eng' jelentésben használatos, de a régi nyelvben igen gyakran előfordult 'parens, rarns, paucus — wenig, dürftig, knapp' jelentésben is. A NySz. Pázmányból idézi ezt a mondatot: «Látom, a papok szűk voltáért nem adhatunk min[den]üvé egyházi embereket.» Molnár Albertből ezt: «Az könyv nyomtatásnak szőc volta, fogyatkozása miat.» A két Rákóczi György levelezésében (NySz.) van ez a mondat: «Az igaz magyar oly szűk mint az fekete hattyú.» A szűk származékai is gazdag jelentésváltozatokat mutatnak a régiségben, de ezek most minket nem érdekelnek. A szűk (scuk-: Löweni-kódex) mellett régen előfordul zyk, szeögh, zeiok alak is (NySz., OkISz.). A nép nyelvéből (Zala megye) szig alakot ia jegyeztek fel (MTsz.). BÍRCZI GÉZA Szófejtő Szótára szerint a szűk eredete ismeretlen; talán figyelembe vehető finnugor magyarázata: vog. sau>- 'inség' [MUNKÁCSI: NyK. XXV, 186], vagy finn soukka 'szűk* [BUDHNZ, MUSZ.].» Nem hiszem, hogy ezek az egyeztetések — már csak jelentéstani okokból is — elfogadhatók volnának. A magyar szó 'ínséges' jelentése másodlagos, így a 'szükség, ínség' jelentésű vogul szó nem jön figyelembe, a finn soukka jelentése pedig 'keskeny, szűk'. Ezzel szemben úgy látom, hogy a törökből meg lehet a szót magyarázni. A következő szóval egyeztetem: 288 "331
