Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
Eötvös Károly annak idején ki akarta vele szorítani a német eredetű sógor szót (LEHR ALBBBT : MNy. III, 227). A régiségben a süv már 1899-ben előfordul mint személynév : Symonis Syw dicti (OklBz.). Következő adatunk a 8chlágli Szójegyzékben van: annclus — siw. Előfordul azntán a szó az ÉrdyK.-ben syw alakban. Comenius Janna-ja szerint a süv 'a férj öccse vagy bátyja: levir' (NySz.). Molnár Albert is a 'Levir. Ehemanns Brúder; Schwager' értelmezést adja. A szó bangalakja világos; jelentése 'sógor', esetleg a sógorsághoz közel levő egyéb rokonsági viszony ('avunculus'). Eredetét nem ismerjük. CzF. a kínai sschü» 'patris fráter minor', továbbá a szó, szövetség szavakkal egyezteti. Szerintem a süv török jövevényszó s török megfelelői a következők: OrchFelir. ujg. sipü 'húg' | KÁSÓBROCK. sipil 'jüngere Schwester des Mannes' | IBN M ÜH. sit/il 'a férj nővére' | csagAbuska singil, iingli "húg' | kturk. csag. kúrRADL. sit/il 'jüngere Schwester' | özb.JARR. $ettgil~sit/il 'húg', LAPIN singli, sini (< *sipni) | tarRxDL. sit/ni 'jüngere Schwester' | alt. kmdRADL. sini (<*sit/ni) 'jüngere Schwester' | telRADL. sin (<*sit/n) 'jüngere Schwester' | karT. kirRADi,. sit/li, baskKATAR. kirRADL. sit/di 'jüngere Schwester' | karTKow. sit/'li "Schwester' | kazRADL. sapXl 'jüngere Schwester', sapní 'seine Schwester", BALINT sapna 'húg, ifjabb nővér' | bask PRÖHLE séplé, KATAR, sipdi "húg' | CSUVPAAB. iSllSm, isllv, ésl'le 'öcsém, öcséd, öccse', GOMBOCZ (ASM. 187—8) kozm. íSpoSlhn 'öcsém'. njgRADL. (Ujgnr-kínai szótár) singi 'húg*. (A szótár a Ming-dinasztia —1868-1644 — korából való. LIOBTI LAJOS több változatát ismeri; az ő kimerítő tájékoztatása alapján úgy látom, hogy az adat helyességében egyelőre nincs oknnk kételkedni.) A sipil alak í-je képző. Erről írt már B ANG (Túrán, 1918: 297), több ilyen -J végű noment hozva fel (pl. opil 'fiú'), de a nélkül, hogy az alapszót egynél is világosan ki tudta volna matatni. Azt hiszem, hogy ez a denominális -I mégis valóban megvan. Itt van maga a sipü, melynek — úgy látszik — singi alapszava is megvan. Ilyen a kir. dapâl 'gleich, passend'; vö. csag. stb. táp 'gleich, gleichartig' ( H ASAN E REN , A török magánhangzóváltakozások, 2. §.). Azután PALLÓ MARÓIT is közölt néhány ilyen -i-képzős alakot (NyK. XLVI, 158). Ezek: kkir. kögöl 'kácsér' — kök 'kék' (MELICH, HonfMagy. 95), alt. tel. saUl 'nyeles fazék' — sap •nyél'. DBNY oszmánli példái közül (Gramm. 582. 1.) idézhető az öpgül 'dacos, merev' — vö. csag. oszm. öpgü 'widerspenstig, widersetzlich schlecht, schroff' (RADLOFF, SI MÎ ), azután qapq,al 'tekercs' — qap 'kerék, kerek dolog* ( S ÂMÎ ). Továbbképzett alakokban is mutatkozik a denominális -l. Ezt is kiemelte már B ANG , aki az i. h.»szembeállítja a sór 288 "330
