Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

s 4. A negyedik törzs neve KouXnói (így kétszer), azaz hogy SupouxaJüTfT). E hosszabb alak kétségkívül gondatlanul, hibásan van írva, a xuJuiéri-t ki kell javítanunk XOUXJIFI)-re; e törzsnevet kiilbej-, illetve suru-killbej-nek olvasom. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e törzsnevet még egy adattal megerősíthetjük. Egy 1075-ből való bizánczi oklevélben a kővetkező zsoldos csapatok szerepelnek (többes génit.): „TV>ç, Bapu-nvrv, »i KovXjuyyiav f] Qpáyyu>\ í) BouXyápuiv íj Xapaxryvőiv." Ezek közül a „kulpingek", mint est C. Neumann a Byz. Zschr. III. kötetében (374 skk.) meggyőzően bizonyítja, azonosak Konstantin császár KOUXJIFI) nevű besenyőivel. Az ng1 Neumann nem tudja megmagyarázni. Azt hiszem, hogy az ng magyarázata egyszerűen az, hogy az eredeti KouA-iiy alak /-ját a leírő az előző és következő népnév (Bapayycov, <X>páyyu>v) kettős y-jának hatása alatt megduplástn. A kiilbej voltaképen két szó: kill és bej <v bőg. A kill sokszor előfordul a köktörökben, mint méltóságnevek, illetőleg tulajdonnevek alkotórésze: Kül-'dgin, Kül-cur, Kül-tudun, Küc Kül Tutuk. A besenyő külbej ugyanilyen összetétel a kül és a bej bag ,bég' szóból. A hág szó éppen úgy méltóságnév, mint a tágin, cur, ludun. A bag maga is előfordul mint népnév második része, és pedig az öz-bág népn$4ben A suru jelentése ,szürke', vö. kazáni soro ,szürke', teleut, toboli sur .kékesszürke'. A negyedik törzs neve tehát: „szürke külbej". 5. Az ötödik besenyő törzsnek csak egyféle neve van: XupopónE nevet már Gombocz megfejtette (Tör. Szn. 45. I.), kimutatván, hogy olvasása kara-baj [£-], továbbá, hogy a kara jelentése .fekete' a baj-é pedig .gazdag, gazda, hós*. Ehhez két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy e törzsnév színt jelölő eleme ugyanaz, a mi a többi törz8nevek hosszabbik alakjának színt jelölő része; a törzsnév maga tehát eredetileg baj ,gazdag, gazda, hőB'. Másik megjegyzésem az, hogy e baj szó nem határozott méltóságnév ugyan, de a méltóságnevekkel együtt való szereplése egészen jól érthető. Az ötödik törzs neve tehát: „fekete baj". 6. A hatodik törzs neve Konstantinos idézett helyén TaX|iúx, illetve BopoTÓXturt. E névre azonban van egy másik fontos adatunk is. Konstantinosnak egy másik művében, a De cerimoniiaban kétszer előfordul egy népnév; zsoldosok, kik az orosz normannokkal együtt a görög teogerészetuél szolgáltak: TovXpáx^ot vagy TaXjiáx^ioi. Neumann fentidézett értekezése szerint (Byz. Zschr. III. 374 skk.) e név azonos a TuX|«íx névvel. Ezeket az alakokat összevetve, e törzsnevet tolmac, illetve boru-tolmac-o&k olvasom. A tolmac szó azonos a magyar tolmács-asal, mely a magyar nyelv török elemeinek középső rétegébe tartozik s már 1333-ban előfordul egy helynevünkben. (OklSz.) Ugyancsak a XIV. században többször előfordul mint tulajdonnév. A törökben tilbüc, Hltnác, tolmac- féle alakjai vannak a szónak; előfordul már az ujgurbau: tilmádéi. Jelentése mindenütt .tolmács'. Zenkernéi van egy ^UT alak (mint keleti török) ,Ausrufer' jelentéssel. A tolmac szó mint eredetileg hivatalnév került a méltóságneveket jelentő többi besenyő törzsnév közé. 21