Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
neveznek így). A szerb-horvátból már MEI.EODI JÁNOS idézte ezt a szót: karâmânka 'eine Art Birn'. Azt sem lényegtelen tudni, hogy Kisázsia körtéi általában híresek voltak. Ankarában pl. harminchárom körtefajról tudtak a törökök. Közéjük tartozik a bág armudi 'bég-körte', 'Fürstenbirne', melynek neve bergamotto alakban s ennek megfelelőiben az egész világon ismeretes ( H AMMER GOR. 1 I, 144). A karamán fejedelemség kereskedelméről HEVD ír a levantei kereskedelem történetében, de kérdésünk szempontjából nem mond semmi lényegeset. A karamán dinasztia a XIII. század közepén keletkezik (és virágzik egészen a XV. század második feléig). Ha ezt figyelembe vesszük, kissé feltűnő, hogy a karamán körte már 1800 körül ismeretes volt Magyarországon. De a dolog nem lehetetlen; kereskedelmi szempontból kiemelem, hogy a karamánidák már uralmuk kezdetén elhelyezkedtek a délkelet-kisázsiai tengerparton, azonban valószínűbbnek gondolom, hogy a kérdéses körtefaj neve szárazföldi úton, a Balkánon át került hozzánk. Nem volna lényegtelen, ha a kármán gyolcs, kármán kengyel, kármán kesztyű, kármán suba, kármán zabola kifejezésekről, melyeket MELEODI JÁNOS idéz, kereskedelemtörténeti szempontból többet tudnánk. A Kármán körtéről bőven ír RAPAICS RAYMUND«A magyar gyümölcs» c. munkájában (139—58). Keszer. A MTsz.-ban a következőket olvassuk: »keszer: 1. vájó balta (Szeged...); 2. kapa-alakú fejsze, mellyel a hajó részeit készítik (TörökBecse...) [vö. kacor]». A kacor, koszér stb. ugyancsak a MTsz. adatai szerint nádvágó sarlót vagy kaszát, görbe kést, sárvájót jelent. (Megjegyzem még, hogy a keszer Mohácson is él, Nyr. XXVI, 830: 'baltaféle'.) Ezzel szemben azt látjuk, hogy az oszmán-törökben és a szerbhorvátban van egy szó, mely a magyar keszer-tői aligha választható el. Ez a szó: oszm. keser, SI MÎ Bey szótára szerint rövid nyelű ács- és asztalosszerszámot jelent, melynek egyik fele balta, a másik kalapács. Még közelebb hozzák a magyar szót a törökhöz REDHOUSE adatai: keser 'ácsbalta' ('a carpenter's adze'; adze 'görbe balta, simítóbárd'), qulaqli keser [«füles balta»] 'a ship-carpenter's broad-edged two-handed adze', maraygoz keseri 'a ship-builder's two-handed adze'; ezek szerint tehát a keser a hajóács baltáját is jelenti. A török tájszótár (Derlemeler) szerint az olvasó-csinálóknak különös fajta kesír-jük van. A Horvát Akadémia Szótára szerint keser («tur. keser»), (ieser) 'eine Art Zimmeraxt'. 288 "322
