Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
II » Gyula keresztyénségéről, ennek lelki alapjairól, térítői munkásságáról, politikai képességeiről nem igen tudunk ; Sarolt és Géza keresztyénsége félpogányság, s István az, akiben a keresztyénség lelke mélyéig gyökeret ver. A turul madártól származó nomád török fejedelmek ivadékából Adalbert. Szent Gellért és II. Szilveszter hasonló szellemű kortársa lesz, s e mélységes lelki átalakulás, kapcsolatban az ősöktől örökölt, de a nyugattól is tanuló politikai genialitással. sorsdöntő tényezővé válik a magyarság életében. Szent István lelki átalakulásának, rendithetetlen. rajongó keresztyénségének egyik legerősebb tényezője házassága. Az idegen, magasabb műveltségi körből jövő hercegnő az udvar, főleg a fejedelem számára egy új világot hoz magával. Számos hasonló példát látunk a törököknél. Egy türk vagy ujgur fejedelem számára rendesen egyike a legfontosabb dolgoknak egy kínai hercegnő kezének elnyerése. Túlságosan egyszerű és hamis felfogás volna, ha a fent vázolt gondolatok alapján a magyarságot, az urakat és a népet egyformán, egy nagy egységes ellenzéknek gondolnók Gyula, Géza és Szent István áttérítő törekvéseivel szemben. Nem ilyen egyszerű, hanem egy nagyon összetett és sokféle tényező befolyása alatt levő helyzet van itt előttünk. A keresztyénség régi földjén való elhelyezkedés, a keresztyén népekkel való szoros érintkezés, a IX. század középső évtizedeinek hadi és politikái eseményei nagy hatással voltak a nemzetre. Érzékenyebb, fogékonyabb lelkek, szenvedő emberek, nők az új hazában kétségtelenül egyre határozottabb formában kezdtek hajlani a keresztyénség felé, bizonyos fokig kifejlődött a lelki készség a keresztyén vallás mindent átalakító lelki és szellemi értékeinek a befogadására. A török népeknél is erősek voltak a vallásos tényezők az iszlámra való áttérésben, bár erről csak bizonyos határozatlan formában beszélhetünk, mert a törökségnek az iszlámra való áttéréséről alig vannak tudósításaink. A rendelkezésünkre álló gyér adatokból úgy látszik, hogy az iszlámnak a törökök közt való terjesztésében nagy szerepet játszottak vándor dervisek, kik az iszlám tanait misztikus formában hirdették. Lényegében azonban fejedelmi személyek egyéni mfi318
