Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
182 A második törzs neve tehát: .kék (esetleg kékes vagy szürke) cur". 3. A harmadik törzs ueve I'M.u, illetve XafiooSivyoLi; ezt juhnsk, illetve Rabvksyn-jula-n&k olvasom. Á jula méltóságnév, mint a második törzs rur neve; megfelelője több helyen megvan. Ibn Roszte-nél (kivel Gardízi körülbelül megegyezik) a magyarokra vonatkozólag a következő mondatot találjuk (MHK. 167. I.): „Fejedelmök . .. Aewieá-nek hivatik és ez a név fókirály uknak czíme, mert anuak a férfiúnak, ki felettök (tényleg) uralkodik, uese (czíme) dsila («i»-)-* Konstantinos 40. fejezetében pedig a magyarokról a következők olvashatók (MHK. 127. 1.): „Első fejedelmok az Árpád nemzetségéből sorrend szerint való uralkodó, vau még két más fejedelmük is, a güiász (xóv xe yvXnv) és a karkhász, a kik bírói tisztet viselnek". Egy-két sorral lejjebb: „Tudnivaló, hogy a güiász (ó yvXöc) és a karkhász nem tulajdonnevek, hanem méltóságok". Egy ilyen méltóságnévból azonban könnyen lesz személynév. Anonymusnál a szó már személynév: Oyyla (6. fej.) és Oyla (24. fej.). A magyar szó kiejtése dula lehetett (a d-t az arab csak £Tj v e' adhatta vissza). Megvan ez a méltóságnév a bolgároknál is. A bolgár fejedelmi lajstrom első kilencz fejedelme a Dulo nemzetségből származik. E szó d-je úgy viszonylik az eredeti j-hez, mint a bolgár fejedelmi lajstrom dilom szavának rf-je az eredeti jylan j- hangjához. A Dulo szót a bolgárok valószínűleg dzula-nak ejtették. Megtaláljuk a jula megfelelőjét a kazároknál is. Kedrenosnál (bonni kiadás II, 464) így hívnak egy kazár fejedelmet.- (génit.) reoipyiov xov TÇovX.o\>. Végül megvan ez a szó ma is a törökségben, mint a régi nagy idők maradványa az altáji törökség hősénekeiben és meséiben. Katanov tulajdonnévjeityzékében találjuk a következő adatokat : Kattandzula ,egy hós neve', Kattandzula Alyp ,egy hós neve', végül Katkandzula ugyanazzal a jelentéssel. Kétségtelennek tartom, hogy ezekben a tulajdonnevekben a dzula elem körülbelül megfelel a Kattan kan, Kattan Aiyp-beli tulajdonnevek (1. ugyanott) kan és alyp elemének. — Megvan a dzula ezenkívül az altaji arandzula szóban, mely mint a hősló jelzője, majd pedig mint a hősló neve szerepel (1. ugyanott). Katanov kojbal szójegyzékében: „arandzula (in Márchen) Epithet der Heldenrosse, — trefflich, raáchtig". Ugyancsak Katanovnál (Alf. Ukaz. II, 33) van a következő idézet: arandzula ala kul' attyg , H scfetoiiüh npesocxoAHaro néCT|>a-caB|>acaro KOIIII'. AZ alp ,llÓS' szó van egy köktörök lónévben: Alp Sali-y (vagy talán Alp Aklacy), Thomsen, Iuscr. 35. 1. A mi a Rabukkyn-t illeti, ez egyike az e törzsnevekben előforduló legszebb török szavaknak. Végződése érdekesebb, mint alapszava; a -kyn képző víd benne, melyet a következő két színnévben tudok idézni: ujgur kök ,kék', ebből köksin .szürke', oszm. sary .sárga', ebből sarykyn ,szőke, szép külsejű'. Az alapszó nem lehet más, mint a török kabyk, kabuk ,liéj', pl oszmánli uyadz kabyyy .fahéj'. Az egész kabukkyn-t így fordítom: ,(fa-)héjszinú'. A harmadik törzs neve e szerint: „fahéjszínű jula". 20
