Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
15 a feltevésére sincs semmi okunk, hogy a gyulák népének u honfoglalás előtt valami különösebb köze lett volna a keresztyénséghez. Az azonban világos, hogy a holgár-törökség. mely műveltségben határozottan felette van a többi törökségnek, különösebben hajlott a keresztyénség felvételére, s ezzel magyarázható az. hogy a magyar keresztyénség tulajdonképpen a bolgár eredetű vagy bolgár műveltségű, de legalább is bolgár hagyományú gyulákkal kezdődik. Az idŐ8ebbik Gyula áttérése Bizáncban 948 táján nem epizód a magyar keresztyénség történetében, mint Bulcsu áttérése, hanem a döntő jelentőségű kezdet. Gyula püspököt hoz magával Bizáncból, ki a Maros vidékén sikeres térítő munkát folytat, 1 s Géza félkeresztyénsége. Szent István térítő munkájának előkészítése, elsősorban Gyula leányának. Saroltnak, Szent István anyjának áfc érdeme. S hogy a bolgáros jellegű magyarság földjén, a Maros vidékén — a jórészt bizonyára pogánynak maradt lakosság és a fiatalabbik Gyulának a pogányságba való visszaesése ellenére is — továbbra is kedvező volt a talaj a keresztyénség számára, bizonyítja Ajtony vidini áttérése. Keresztyénségre való térésünknek ezzel az előjátékával, melynek hátterében Bizánc hatalma, műveltsége és pompája áll, összefüggésben van az a sokat mondó körülmény is, hogy a keresztyénségnek egyik legfontosabb szava, a kereszt szó — más idetartozó szavakkal együtt — a magyarban görög rítusú szláv néptől való.' * Említettem már, hogy a magyar nyelvben bizonyos fontos erkölcsi fogalmak neve bolgár-török eredetű (érdem, bűn, gyarló, bocsánat).* 1 L. Moravcsik Gyula: Szent István-Emlékkönyv. I. skk. » Melich János: M. Ny. VI, 292. ' Bűn szavunknak régi biün alakja nem akadálya a török t nün ,bün' szóval való egyeztetésnek, — épp úgy nem, mint ahogyun a Kürt törzsnév Kiürt alakja Hcm akadályozhatja azt meg, hogy <• törzsnevet egy török Kürt törzsnévből származtassuk. Kürt töre-nevünk szerencsére már nagyon régi feljegyzésben. Konstantini g 309
