Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
178 Ilyen pl. a csagatáj janqazuq amely 'ajtófélfa-' t jelent, és a tarancsiban janjayar változata is van. A jan 'oldal'-t jelent, a qazuq 'karó'-t, a jayar pedig 'fá'-t. A szó eıedeti jelentése tehát 'oldalkaró, oldalfa'. Ebben az esetben tehát egy világos alárendelő összetétellel van dolgunk, melyben a második tag értelmét az első tagul szereplő főnév magyarázza. Vagy ilyenek például a baskir (llmayas 'almafa' (álma 'alma', qyas 'fa'), a karacsáj ayabq'ofun 'evet' {ayni 'fa', q'o\an 'nyúl'). 1 Ha egy nagyobb török szótárt átnézünk, szép számmal találunk ilyen valódi alárendelő összetételeket. Felemlítem még RADLOFF szótárából a következőket: baraba airljaq 'coeur (a kártyában)' < airl 'meghasított' + ajaq 'csésze' | baraba ailbak 'c6at'; vö. ail 'a ló hasán levő öv' + bas 'fej' | miser aibayl* 'napraforgó' < ai 'hold', bayis nomen verbale a baq- 'nézni' igéből i kelet-turkesztáni atqulaq 'egy fű neve' < at 'ló' 4qulaq 'fül'. Ilyen összetétel a tapqur is. Első része a kacsinc (RADLOFF) tap 'das Passende, Zueammengehörige, die Füge' | kirgiz tap 'pontosan, gyorsan' | K ASTAR ! (BROCKELMANN, Mitteltürk. Wortsch.) s. v. tap: bu as maqa tap (boldi) 'die Speise genügte mir* I ujgur stb. tap- 'találni, megkapni, megszerezni'. A tapqur második része a köztörök ( R ADLOFF) qur 'öv, kör, vonal, kerítés, szél' stb.; a tapqur-nak — mint láttuk — a csagatájban és az oszmánliban magában is van 'öv' jelentése. A tapqur tehát alárendelő összetétel, melyben a qur 'öv' szót a tap előrész magyarázza. Hogy a tap eredetileg főnév-e az összetételben vagy pedig melléknév, azt nem tudom eldönteni, de ez a kérdés a törökben nem is lényeges. Megjegyzem még, hogy VÁMBÉRY máskép magyarázza ezt a török szót (NyK. XIII, 409). ö a 'zsákmánykeresésre kiküldött hadtest' jelentésből indul ki. illetőleg csak ezt említi, mely más forrásban nincs is meg, s a tap- 'megtalálni' ige származékának tartja a tapqur-1; ezzel 6zemben világosan láttuk, hogy a tapqur eredetileg valamit körülfogó övet jelent. VÁMRÉRY magyarázatát ismétli LOKOTSCH az európai nyelvek keleti eredetű szavait tárgyaló szótárában (tabur). S ÂM ! B EY a Qamas-i Türkî-ben tab + qur alkotórészekre bontja a szót (357. I.). Az elmondottak megerősítik MELICH JÁNOS eredményeit. Kétségtelen, hogy a szó török eredetű, s hogy második szótagbeli magánhangzója nem o, hanem u. És o hangzó a második szótagban a törökben — bizonyos, a mi számunkra tekintetbe nem jövő újabb" eseteket figyelmen kívül hagyva — nem is lehet. 1 E két példa PRÖHLE VILMOS közlése. 296
