Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

148 Kiskunhalastól északra, tehát kun területen van Tázldr. E név eredetileg szintén törzsnév, megvan a baskíroknál Tazlar alakban mint nemzetségnév s a kirgizeknél a Kishordában mint ágnév,

1 VÁMBÉRvnél' Tazlar, ÜADLOFFnál

1 Tattar alakban. A név a török taz 'kopasz' szóból származik, s eredetileg azt jelenti, hogy 'a kopaszok'; van egy másik hasonló népnevünk is: a megkeresztelt volgai tatárok taz bailor-nak, 'kopasz fejek'-nek nevezik a mohamedán tatárokat.

4 Tázlár közelében van Bodoglár. A Bodoglár név szintén török eredetű; alapszava az oszmánli bvdak, csagatáj buday, CCum., kirgiz, karaim buták, altaji pudak, Kâsrari: buták 'ág' szó. Mint jelentése mutatja, ez is nemzetségnév, olyanféle, mint a 'Töredék, Darab, Maradék, Fél, Rész' típusú nevek.

5 A székelyeknél több Üj-ág nevű nemzetség van. -lár végű helyneveink tehát eredetileg török nemzetségnevek. A török nemzetségneveknek helyneveink további kutatásában kétségtelenül fontos szerepük lesz, s ez irányban még jelentős eredményeket várhatunk. Török nemzetségnév a Tomaj helynév,

6 továbbá Berény helynevünk, amely a karakirgiz Bes-beren

7 'öt-beren' nemzetségnév második elemével egyeztethető. Özön. özön szavunk a nyelvemlékekben a XVI. Bzázad eleje óta fordul elő 'copia, multitudo, VI6 [= tömeg, sokaság], oceanus; Flut, Überschwemmung; saeculum, aeternitas; Ewigkeit' jelentésben (NySz.). A szót MUNKÁCSI BERNÁT 1905-ben, a Keleti Szemle VI. kötetében (380. 1.) a kirgiz özön, ösön 'Bach, Fluss, Strömung', baraba-tatár ilzön 'Flüsschen, Bach', karaim özön 'Fluss' (vö. altaji, teleut özök 'Fluss, Bach') 6zóval egyeztette. GOMBOCZ „Honfoglaláselőtti török jövevényszavaink" c. munkájában (1908.) nem fogadja el MUNKÁCSI egyeztetését, azzal a megokolással, hogy az özön szóban „a magyarban, ha régi jövevényszó volna, hangzóközi r-et várnánk". A BTürkLw.-ben (1912.) azonban már kérdőjellel lehetőnek tartja a magyarázatot, úgy gondolván, bogy a török özön, ösön az ös- 'nőni, megnőni' igéből származik (ahogyan RADLOFF a szót szótárában magyarázta), eredeti alakja tehát ösön, s a magyar özön alak egy rbgaí^i *ö<zön-re megy vissza. „Török jövevényszavaink középső rétege" c. cikkemben 1 MIJATEV PÉTER, Adalékok a baskír törzsnevek magyarázatához. Bp., 1931. 39. 1 A török faj 346, LEVBIN után. ' Phonetik XLIII. 1. ' RADLOFF, Wb. taz al. 5 HoDfMKial. 40—1. * R. NAGY LÁSZLÓ. 7 RADLOFF, Phonetik XL. 1. 289