Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

148 (MNy. XVII, 23.) én is foglalkoztam a szóval; azt mondot tam róla, hogy z-je eredeti, tehát az özön régi, de nem bolgár-török jövevényszó. Az, hogy a szóbanlevő török szó eredetileg özön és nem ősön, minden kétségen kívül áll. Már említett cikkemben jeleztem, hogy a szó a balkárban özen-nek (jelentése 'völgy') s a kumükben oze»-nek (jelentése 'völgy, folyó') hangzik. Ezek a többi török alakokkal együtt ős-török *z-re mutatnak. A szónak a török ös- 'nőni' igéhez nincs köze, mert ez a kumükben is, a balkárban is, 6Őt mindenütt másutt s-szel van meg. Hogy a török özön régebbi *ősön-re menne vissza, azt részben MUNKÁCSI „kirg. özön, öaön" jelzése támogatta. (GOMBOCZ magyar munkájában: „kkirg. [tehát kara-kirgiz] özön, öaön", a németben már csak „kirg. ősön".) Itt azonban szigorúan különböztetni kell: kirg. (= kazak-kirgiz) özön és kkirg. (= kara-kirgiz) ősön. A kara-kirgizben t. i. az ős-török *z a-re változott, a kazak-kirgizben pedig öaön alak nincsen. A szó eredeti alakja tehát a két kirgiz nyelv szerint is özön. A törökségbő) eddig ismert adatokat még szaporíthatjuk a következőkkel: kazáni üzün 'Niederung, Tal' I trokii karaim (KOWALSKI, Karaimische Texte im Dialekt von Troki. Krakkó, 1929.) ŐZAN Flu6s, Strom' | KASÍ~ARI—BROCKELMANN: őzük JWasseransammlung': özük suv 'Kanal'. A török özön szót — mint láttuk — RADLOFF az ös- 'nőni' igéből magyarázta, kétségkívül helytelenül. B

ANG (UngJb. VII, 37 6kk.) az oszm. stb. őz 'der beste Teil eines Dinges, das Innere, das Herz, das Mark; das Wesen, die Essenz' szóból származtatja az özön-t. B

ANG magyarázatához hozzáfűzhetem még a jakut üös 'Mark eines Baumes; Gallé; Mitte eines Flusses' adatot, mely B

ANG magyarázatának a helyességét bizonyossá teszi. A megfelelő csuvas szó var 'közép; has; belseje vminek* és 'hosszúkás nyílás, hasadék a földben, völgy'. (PAASONEN-nél két címszó alatt.) A magyar őzön e szerint, ha török jövevényszó, valóban török jövevényszavaink középső rétegébe tartozik. Azt gondolom azonban, hogy a magyar özön török eredete felette kétes. A szóbanforgó török szónak 'középső ré6z, völgy, folyó, patak' a jelentése, a magyaré 'tömeg, ár, sokaság'. Ha tehát az egyeztetést elfogadjuk, a magyarban egy adatokkal nem igazolható sajátos jelentésfejlődést kell feltennünk. 290