Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

lift lehetett más. mint onogur s ebből valószínűleg (mivel a második szótagban o-t feltenni nem igen lehet) onngur. Az onngur alak a következő okokból teendő fel: 1. Az első rész on nem más, mint a török on . 10' számnév ; ez a bolgár-törökben on-nak hangzott. 2. Az ognr szó azonos a török oguz népnévvel, mely a bolgárban csak ognr (illetve összetételben ugur) alakban lehetett meg. Ennek az onugnr népnévnek valószínűleg volt a bolgárban "on-gur alakja is (csak valószínűleg, mert ezt adattal igazolni nem tudom, de minden okom megvan arra. hogy feltegyem, mint a következőkben látni fogjuk). Az *ongur alakot a következő okok alapján teszem fel: 1. Többé-kevésbbé ismeretes (bár részletes kutatása még nem történt meg) az a török hangtörvény, hogy egy háromtagú szó középső magánhangzója igeu gyakran kiesik.

1 Ennek a hangtörvénynek alapján feltehető egy török *ongur alak. 2. Keletkezhetett az *on-gur alak magában az onugur-bolgár nyelvben, esetleg a magyarban is. mint a magyar nyelvnek következő bolgár-török jövevényszavai mutatják: gyarló vö. bolgár *diarylyg (1. KCsA. I. 75); kecske vö. bolgár *keéeke (1. Gombocz. Bulg-türk. Lehııwörter. 91. 1); sárkány vö. bolgár *sarakan (1. Gombocz, i. ni. 114. 1.). Hogy az eredetileg háromtagú szókból a magyarban vagy 1 Az oszniánliban ilyen szók, mint alyn .homlok', bojun ,nymk', isim ,név' (a magánhangzók tehát y, i, », ü) a ragozásban gyakran elvesztik középső magánhangzójukat : 'alynym .homlokom' helyett alnym. 'bojunu ,nyaka' helyett bojmt, 'isimim .nevem' helyett ismim alakokat találunk. A kazániban a bor"n .orr' ssóból bornn {-e* bnronoi ,orra' alak keletkezett (vö. Bálint, Kaz. nyt. 13. több példávali; az altájiban: oryn ,hely', ebből ordy .helye', kojyn .kebel', kojdy ,keble', de mondják néha a teljesebb alakokat is. pl. oryny : a yala .gyermek' szó többesét a teleutok és kalmükök paldar-nak mondják palalar helyett (vö. (framni. alt. jaz. 10. I.). A sekiz on .lıct tiz.-, .hetven' tokuz on „nyolc tiz,", .nyolcvan' szó a törökség nagyobb részt ben seksen, toksan-féle ala. kokban van meg, a régebbi kölágci .árnyék' szó ma kölgii alakban is megvan. Van ilyenféle jelenség a csuvasban is: vaDi *in .öreg ember' vat sin alakban. uDi sulma .szénát vágni' ut sulma alakban is előfordul; a t

'siyi ,tyúk' szó többese a kurmys-i nyelvjárásban tsixsam (vö. Asmarin, Mat. 32—3.1., több példával). Sőt hogy bizonyosan valami őstörök jelenséggel van dolgunk, mutatja az, hogy a jakutban is találunk ilyen eseteket : alyna atma, kolimi, kánná vagy köyüs ,háf a- köjsihn ,hátam' (vö. Jastremskij. Wramm. jak. jaz. 39., 62. $., több példával). 10