Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

13» teszi a székelyeket, Kézai nem határozza meg eredeti lakó­helyüket, a Képes Krónika egyenesen Erdélybe teszi a Csigla­mezőt ; b) a nyelv egyezését önmagában többféleképen lehet magyarázni ; c) előbb ismerünk ugyan székelyeket Magyar­országon, mint Erdélyben, de ez nem sokat mond, mert oly időre vonatkozik, mely az eredet, a kialakulás kérdésénél számba vehető időponttól már igen messze van. E kiindulás­pont azonban nem annyira fontos, mint a bizonyítás követ­kező mozzanatai. Thúry bizonyításának első lényeges pontja az, hogy a Székelyföld helynevei feltűnő egyezéseket mutatnak bizo­nyos magyarországi vidékek helyneveivel : ,,93 székely­földi név 194-szer fordul elő Magyarország területén, még­pedig a Dunántúl, Pozsony és Nyitra megyék idefoglalásával, 126-szor, a Tiszántúl (Szamos, Maros, Tisza és Erdély közén) 68-szor, olyformán, hogy a székelyes helynevek amott Zala (21), Veszprém (16), Baranya (14) és Vas (12) megyék­ben, emitt pedig Bihar (16), Szatmár (13), Szilágy (11) és Arad (10) megyékben találhatók a legnagyobb számmal." 1 A második lényeges pontja Thúry bizonyításának az, hogy Magyarország azon helyein, hol ,,a legnagyobb szám­mal" találhatók a székelyes helynevek, tehát a Dunántúl bizonyos részein, továbbá a Szamos, Maros, Tisza és Erdély közén, a honfoglalás korában avarok laktak, s ezzel már az eredménynél is vagyunk : a székelyek tehát avar eredetűek. 2 A székelyföldi és magyarországi névegyezések a székely kérdés szempontjából valóban nem közömbösek ; ilyen egye­zések, mint Pozsony, Zobor, M oson, Ráb(a) mindenesetre sokat mondanak. Azt sem lehet állítani, hogy Thúry önké­nyesen állította volna össze a helyneveket. Bizonyítása még sem fogadható el, mert ilyen helynévegyezéseket ott is talá­lunk, ahol előfordulásukat különös ethnikai kapcsolat nem indokolja. így Heves megyében Csánkinál találunk Abád. Ál si, Bő, Dorog, Erk, Györk, Keve, Kömlö, Kürt, Lank, Male, őrs, Pós, Tar (csaj, Tárlcány, Bene, Pata nevű községeket, melyek éppúgy megvannak Komárom megyében is. Ha az ember előveszi az összes székely község-, folyó-, hegy- és dűlőneveket — amint Thúry nagyjában teszi — kétségtelen, hogy Magyarország bármely megyéjében talál ezekkel azonos neveket, de ezekre az egyezésekre történeti következtetéseket építeni nem lehet. A székelyföldi és magyarországi helyr.év­» Erd. M. XV., 157—58. 1. « Erd. M. XV., 200. skk. I. 108

Next

/
Thumbnails
Contents