Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

159 az újonnan csatlakozottakat meglehetősen le is nézik. Baján avar fejédelem a később csatlakozott kuturgurokat küldi Dalmáciába s kijelenti, hogy azért küldi őket. mert esetleges pusztulásukat nem nagyon bánja. A mongolok a kunokat erőszakkal kergették a harcba. A besenyők, kik a fenti adatokban a székelyekkel együtt szerepelnek, a magyarsághoz újabban csatlakoztak s ilyen újabban csatlakozott nép a székely is. Ezért küldik őket előre a harcba, ezért bízzák rájuk a határ védelmét, ezért írnak róluk némi lenézéssel.

1 Nem lehet tehát kétségbevonni Anonymusnak és a Krónikának azt a tudósítását, hogy a székelyek a honfoglalás ideje körül csatlakoztak a magyarokhoz. Fontos erősítő adatot őrzött meg Anonymus, midőn 50. és 51. fejezetében megemlíti, hogy a székelyek a magyar sereg előtt harcoltak. Az ősi szokás sokáig fennmaradt : még 1499-ben is úgy rendelkezik II. Ulászló, hogy a székelység --ha a király kelet felé harcol — menet az előcsapatot, jövet a hátvédet alkotja.

2 Megállapíthatjuk tehát, hogy a székelység idegen néptörzs, mely még a pogány korban csatlakozott a magyarsághoz. Arra vonatkozóan, hogy milyen eredetű nép, vagyük vizsgálat alá a nevét. A népnevek ugyanis — mint ezt a Honf. M. Kial.-ban bizonyítottam — többnyire megőrzik az ősi eredet emlékét. Inkább csak mellesleg jegyzem meg, hogy a székely szó természetesen népnév és nem foglalkozást jelentő szó, nem ,,határőrt" vagy más ilyesmit jelent, amint legutóbb Hóman Bálint meggyőzően bizonyította.

8 A székely népnevet semmiféle más nyelvből nem sikerült eddig nehézségek nélkül származtatni, csak a törökből. Nem lehet a székely népnevet a magyar szék ,sedes' szóból magyarázni, mert a székely székek később keletkeztek annál az időnél, mikor a székely név először előfordul. Nem lehet a székely nevet a magyar szék, szik szóval sem kapcsolatba hozni ; arra gondolhatna valaki — részben gondolt is —, hogy a szék, szik szó, mely a magyarban valaminek a ,javát' is jelenti, az -ly képzővel ellátva, népnévvé vált. Hangtani és alaktani akadálya nincs e magyarázatnak ; 1 A pesaimi és vilissimi jelzők elsősorban hitvány fegyverzetükre vonatkoznak ; v. ö. ínég a Bottal-ütő-bcsenyő helynevet, Jakubovich Emil: Magyar Nyelv. XVII. 1921., 119—20. 1. 3 Székely Oklevéltár (= Szék. Okit.). III., 139. 3 Macyar Nyelv. XVII., 99—100. 101