Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
159 hasonló jelentésű népneveket is találunk a törökségben, de azért mégsem tartom elfogadhatónak e magyarázatot, mégpedig azért, mert a székely szó, mint nomen appellativum, nincs meg s az így magyarázott nevet nem tudnánk megfelelő magyar törzsnév-csoportba beállítani. Egyetlen magyar eredetű törzsnevünk a Nyék, de ennek egészen más a jelentésbeli háttere. De már csak azért sem valószínű a székely népnév magyar eredete, mert, mint láttuk, maga a nép idegen. A székely népnév többi magyarázata tudományosan annyira nincs megalapozva, hogy vele foglalkozni felesleges. Egy ilyen magyarázattal mégis kénytelen vagyok foglalkozni, mert ez — a név összes magyarázatai között — a legelterjedtebb. E szerint a székely név az esetei-bolgárok nevével függene össze. E volga i-bolgár néptörzs neve Ibn Rusta-nak a báskiriai magyarokról szóló tudósításában és az ezzel összefüggő szövegekben fordul elő. Azt mondja Ibn Rusta, hogy ,,a besenyők országa és a bolgárok közül való eszegelek országa közt fekszik a magyarok első területe". A név — mely esk(g)el-nek, esek(g)el-nék, iskfg)il-nek, isikfgjilnek s még más formákban is olvasható — így van írva Gardízínál is. A1 Bakrínál már megromolva, eskfejl formában van a név, az 1300 körül író Abulfidánál szintén eltorzítva, (el)se(i)ke(i)k alakban. Hogy e népnevet hogy kell olvasni, az nem világos. Talán eskil-nek, mert egy ilyen nevű ('A(XKf|A) türk fejedelem van Theophanes Chronographiájában s a török fejedelmi nevek gyakran származnak népnevekből. 1 Bárhogy van is azonban a dolog, annyi bizonyos, hogy ez a szó magánhangzóval kezdődik, ennélfogva a székely névvel semmiképpen sem lehet egyeztetni. A név helyes magyarázata Thúry Józseftől származik. 2 Mielőtt magyarázatát ismertetnénk, foglalkoznunk kell a név régi alakjaival. A székely népnév régi alakjairól — Jakuboviçh Emil összeállítása alapján — a következőket mondhatjuk. XI. századi adatunk nincsen, első adatunk 1131 körüli időből való, Sár ispán ítéletlevelében található ; ez egy Scichul nevű sószállító szolga neve. Ezzel az adattal legalább is egyértékű, kétségkívül még régibb időből való hagyományra megy vissza a székelyek neve a magyarországi latinságban, a siculus név. E két régi adat egy ómagyar szikül alakot mutat. E mellett már 1213-ban mutatkozik a Váradi Regestromban 1 L. Honf. M. Kial., 154. 1. * Erdélyi Múzeum (= Erd. M.). XV. 1898. 244. skk. 1. 102