Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

159 rovásírás már a Fekete-tenger mellett magyar írás. így a székelyek már mint magyar régiséget őrizték meg. Mégsem kell azt gondolni, hogy a rovásírásnak a székelyek eredete kérdésének vizsgálatában semmi hasznát sem vesszük. Ellenkezőleg — mint erre már céloztam —, ennek a tanúsága alapvető fontosságú. Mennyiben ? Annyiban, hogy a székelyeknél fennmaradt magyar rovásírás a székely magyar közösséget visszaviszi a magyar pogányság korszakába. A keresztyén korban a székely-magyar rovásírásközösség elképzelhetetlen. Kétségtelen tehát, hogy a székelyek már a pogány korban együtt élnek a magyarsággal. Most menjünk tovább. Bizonyításunk második láncszeméül a székelyekre vonatkozó első történeti adatokat vesszük. Ez.ek krónikái adatok ugyan, de a mi szempontunkból teljes értékűek. Az első adat 1116-ból való, mikor II. István és a csehek a határon találkoztak és összecsaptak.

1 Ennél az összecsapásnál István először a besenyőket és székelyeket küldi a csehek ellen ; ezek, a magyar krónika szerint, megfutamodnak :,,... a hitvány besenyők és székelyek egy seb nélkül futottak a király táboráig".

2 Mellékesen megjegyzem, hegy a krónika téved, a besenyők és székelyek nem futottak meg, hanem vitézül harcoltak.

8 ' A második adat a székelyekre vonatkozólag a Képes Krónika 70. fejezetében, az 1146-i lajtamenti csatának, II. Géza Henrik herceg feletti győzelmének leírásában van. A csata kezdetének elbeszélésénél azt mondja a forrás: ,,S a gaz besenyők és hitvány székelyek, kik szokásuk szerint a magyarok dandárai előtt jártak, mind egyaránt futottak, mint a juhok a farkasok előtt." (Szabó Károly fordítása.)

4 E két legkorábbi, kétségtelen hitelű adat a maga igénytelenségében igen becses útmutatással szolgál. Világosan mutatja ugyanis, hogy a székely a magyarságnak egy újabban csatlakozott törzse. Mert az újabban csatlakozott, idegen eredetű törzsek azok, melyeket a törökös szervezetű népek, amilyen a magyar is volt, a harcban előre küldenek.

5 Ezeket 1 Pauler Gy. : A magyar nemzet története az. Arpádházi királyok alatt. I.», 227. skk. İ. ée 420. j. ' „Bisseni atque Syculi vilissimi usque ad castrum regis absque vulnere fugierunt." Képes Kr. 68. c. 1 L. Pauler, i. h. * „Bisseni vero pessimi et Siculi vilissimi omnes pariter fugierunt sicut oves a lupis, qui more solito praeibant agmina Hungarorum." * L. „A honfoglaló magyarság kialakulása" (= Honf. M. Kial.) c. munkám, 19—20. 1. 100