Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
182 természetesen jobban izgatja a képzeletet, mint az a pár kevésbbé színes igazság, melyet a székely kérdésben megállapíthatunk. De a világos dolgoknak kétes elméletekbe való beburkolása azután homályossá és bizonytalanná teszi az egész megoldást. A székely kérdés irodalmával általában nem foglalkozom. Egyszerű vélemény-katalógust adni felesleges volna ; a véleményeket felsorolja Sebestyén Gyula, 1 újabban Erdélyi Lajos. 1 Viszont a székely kérdés történetének alapos megírása önálló nagy feladat. Annyival inkább elhagyhatom az irodalom ismertetését, mert — bármennyit írtak is a székely kérdésről, ez a probléma, ha tisztult is, de nem fejlődött. Itt nem épített senki mások előző kutatásaira, nem is építhetett, mert nincs anyag ; itt a megelőző irodalom felhasználása inkább csak cáfolás céljaira szolgált. Bizonyításom során is csak kivételes esetekben fogok azokra hivatkozni, kik előttem az illető tételt már kimondották vagy elfogadták ; ez egyrészt aránytalanságot idézett volna elő a dolgozatban, mert az irodalom igen nagy, másrészt ez az egész nagy irodalom kevés számű adat variálásából állván, az illető tételek vallóinak felsorolása tudományosan nem sokra tanítana bennünket. Viszont ezzel nem akarom azoknak az érdemét kisebbíteni, kik előttem dolgoztak e kérdésben. * Induljunk ki Hóman Bálintnak abból a részletesen megokolt megállapításából,* hogy a székelység vérségi köteléken alapuló társadalmi és politikai szervezete csak az ősi időből való örökség lehet ; e szervezet Hóman szerint archaisztikus és a XII—XIII. századi királyi Magyarország szellemével merőben ellentétes jellegű. Ezt a tételt erősíthetjük és bővíthetjük a székely régiség egy másik, talán legszebb emlékének, a rovásírásnak a tanuságával is. Első pillanatban talán hajlandók volnánk azt gondolni, hogy a rovásírás útmutatást ad a székelyek eredetét illetőleg, azaz anrlyen eredetű a rovásírás, olyan eredetűek a székelyek. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy ez a következtetés helytelen. A török eredetű rovásírás ábécéje a Fekete-tenger mellett különleges magyar hangok, az / és h jelölésére görög betűkkel bővült, tehát a 1 Ethnographia, VIII. 1897. * A székelyek eredetéhez nyelvjárásaik alapján. 1928. » Magyar Nyelv. XVxI., 93—97. 1. 99
