Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

A székelyek eredetének kérdése. [129] Mikor Ligeti Lajos néhány évvel ezelőtt Kínai-Mongolországban járt, egy neves erdélyi írónk megkérdezte tőlem, igaz-e az, hogy Ligeti Kelet-Ázsiában megtalálta a székelyek rokonait. Ligeti Lajos természetesen sohasem gondolt arra. hogy Kelet-Ázsiában a székelyek rokonait keresse, ellenben kétségtelen, hogy az említett kérdés a magyar közönségnek a székely problémával szemben elfoglalt álláspontjára rendkívül jellemző. Mióta a magyar tudomány a székelyek eredetének kérdésével foglalkozik, a közönség érdeklődő része mindig valami meglepő, sokatmondó megállapítást várt erre vonatkozóan. Nem is csalódott ; a tudományos kutatás, melynek fantáziáját csak gyér adatok kötötték, egymásután szállította a tarka és bizarr elméleteket. A székelyeknek a magyarsággal szemben való különleges helyzete, a hun mondával való szoros kapcsolata, a székely rovásírás és általában az egész magyarság eredete iránti romantikus érdeklődés mind hozzájárult a székely kérdésnek e szemléleti módjához, mely még a legutóbbi időben is több lehetetlen elméletet hozott napvilágra. A módszeres magyar történettudomány általában szakított ezzel a kalandos felfogással, de véleménye nem eléggé szilárd, nem eléggé egységes a székelyek eredetének oly kérdéseiben sem, melyekben határozottan állást foglalhatunk. Ez ingadozások megszüntetéséhez szeretnénk a következőkben hozzájárulni. A magyar tudománynak nem áll érdekében, hogy a székelyek eredetét a hazai és a külföldi közönség lényegében nyilt kérdésnek lássa s ezzel alkalom adódjék újabb kalandos elméletek felállítására. Ellenkezőleg arra kell törekednünk, hogy amit a székelyek eredetéről határozottan mondhatunk, ahhoz ragaszkodjunk és azt vigyük be a köztudatba. Viszont, ami kétséges, arról csak másodsorban s csak mint feltevésről beszéljünk, vagy inkább ne is beszéljünk. A székely eredetkérdés irodalmában a legtöbb tanulmánynak épp az a legnagyobb hibája, hogy még ami jót mond, azt is átszövi egy önkényes elmélet szálaival, mely 98